Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről

10 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről

1. Ahogy a szlovákiai magyarok látják

1.1. Nemzeti önbesorolás

A megkérdezettek valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat. Magyarságukat elsősorban - s immár hagyományosan - kulturális és anyanyelvi alapon vezették le (79%), vagyis úgy gondolták, olyan nemzetiségűek, amilyen az anyanyelvűk és a kultúrájuk. Az állampolgárságon alapuló nemzeti önbesorolás (olyan nemzetiségű, mint amilyen államnak a polgára) alig 3%-ukra volt jellemző. A többiek anyanyelvtől, kultúrától, állampolgárságtól független saját döntéshez kötötték a nemzeti hovatartozást (18%). 1997-ben a szlovákiai magyarok 82,2%-a anyanyelve és kultúrája alapján, 4,4%a állampolgársága alapján, 13,4%-a pedig saját döntés alapján határozta meg nemzeti hovatartozását. A tíz évvel korábbi állapothoz képest tehát annyi változott, hogy enyhén csökkent a kulturális és az állampolgári alapon történő önmeghatározás, s amennyivel ezek csökkentek, annyival nőtt a saját döntés súlya. Vagyis a még mindig domináns kultúrnemzeti önbesorolás mellett egy picivel erősebb kozmopolita vonal érezhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül épp a szlovákiai magyarokra jellemző leginkább a kultúrnemzeti (lásd 1. ábra), s legkevésbé az állampolgárságon és a saját döntésen alapuló önbesorolás.

1. ábra. Mi határozza meg leginkább az Ön nemzeti hovatartozását?*

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Szlovákia

&dély

Kárpátalja

Magyarország jŕ

□ kultúrnemzeti ■ állampolgári

□ saját döntés

Megjegyzés: * - A vajdasági adatok a kézirat leadásáig nem álltak rendelkezésemre