Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A szlovákiai magyarok politikai identitása
106 A szlovákiai magyarok politikai identitása 6. táblázat. A demokrata-liberális értékrend megnyilvánulásainak legmarkánsabb hordozói Fő szimpatizáns További szimpatizánsok Az egyénnek nagyobb felelősséget kell vállalnia Liberálisok Konzervatívok Fontos a demokrácia és a szólásszabadság Konzervatívok Liberálisok Nemzetiek Fontos a türelem, a nyitottság és a megegyezésre való hajlandóság Liberálisok Konzervatívok A nemzeti kisebbségeknek épp olyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a többségi nemzet tagjainak Konzervatívok Liberálisok Nemzetiek Nem tudják besorolni magukat Szlovákiának Európa felé kell közelednie Konzervatívok Liberálisok Nemzetiek A két táblázat alapján elmondhatjuk, hogy: 1. A demokrata-liberális politikai értékrend hordozói elsősorban azok, akik az önbesoroláskor konzervatívnak és liberálisnak nevezték magukat. 2. A tekintélyelvű politikai értékrend hordozói elsősorban azok, akik szocialistának és nemzetinek tartják magukat. 3. Nagyon érdekes az utolsó két csoport, a semmilyenek és a magukat besorolni nem tudók. Ők leginkább az azonosítatlan értékrendűekkel fedik egymást. Ugyanakkor a semmilyenek is, a magukat besorolni nem tudók is hajlanak mind a tekintélyelvűség, mind a demokrata-liberális értékrend felé, amiből arra következtethetünk, hogy heterogén, belül tovább rétegeződő népességeket alkotnak. Ennek pontosítását a rendelkezésemre álló adatok alacsony elemszáma miatt nem tudtam elvégezni. De annyi az 5. és a 6. táblázatból is kiderül, hogy a semmilyenek is, a magukat besorolni nem tudók is - bár folyton érvényes, hogy nem kötődnek egyetlen „tisztán” elkülönülő értékrendhez sem - inkább a tekintélyelvűséget prezentáló értékítéletek szimpatizánsai, vagyis talán inkább tekintélyelvűek, mint demokrata-liberálisok. S ez részben bizonyítja, hogy amikor az értékekről van szó, nincs értékrend nélküli (vagyis abszolút értékmentes) ember, esetleg csak vegyes, kaotikus, ami oda vezet, hogy hordozói tényleg nem tudják besorolni magukat. De nem szükséges, hogy önmaguk definiálják magukat. Végső soron úgyis a politikai értékorientációkhoz való viszonyulásuk sorolja be őket, függetlenül attól, minek tartják magukat. Végezetül tekintsük meg, kik alkotják:- a demokrata-liberális politikai értékrend bázisát képező, magukat konzervatívnak és liberálisnak vallók csoportját;- a tekintélyelvű politikai értékrendből építkező, magukat szocialistának és nemzetinek tartók csoportját;- az egyértelműen nem besorolhatókat vagy másképpen az azonosítatlan politikai értékrendűeket alkotó, saját bevallásuk szerint semmilyen politikai értékrenddel azonosulni nem tudók és a magukat besorolni nem tudók csoportját. Többféle jellemzőt is megnéztem, de a 7-9. táblázatban csak azokat közlöm, amelyek statisztikai összefüggést mutattak a vizsgált csoportokkal. A két jobboldali oszlopban látható kérdést - „Tagja-e valamelyik politikai pártnak?” és „Kire szavazott az 1998-as parlamenti választásokon?” - a politikai értékrend gyakorlati megnyilvánulásai közé sorolom, ezért tartottam fontosnak, hogy szerepeljenek az elemzésben.