Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.91 egyház pedig a választások során a párt támogatására szólítja fel a katolikus választókat. A párt vezetése a megállapodást április 5-én hagyja jóvá, így az „áprilisi egyezmény" néven válik ismertté. 1946. március A budapesti Valóság című folyóirat Posoniensis álnév alatt közli Peéry Rezső Hét sovány esztendő' gazdag termése. A szlovákiai magyarok második kisebbségi korszakának tanulságai (1938-1945) című tanulmányát. Erre az időszakra tehető Szalatnai Rezső A csehszlovákiai magyarok 1918 és 1945 között című, kéziratban maradt memorandumának elkészülte is. 1946. április 1. A Keresztény-republikánus Pártot - nevének módosítása után - Szabadságpárt néven felveszik a Nemzeti Frontba. 1946. április 3. A csehszlovák kormány - az időközben az ENSZ főtitkárhelyettesévé választott Dalibor M. Krno útján - három: a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Magyarországgal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkozó jegyzéket juttat el a brit kormányhoz. A kormány, miközben azt igényli, hogy Magyarország a trianoni határt „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy „ellenséges és idegen elem", amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Magyarországot a 3 hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja. (A három jegyzéket április 10-én a nagyhatalmak londoni külügyminiszterhelyettesi értekezletéhez is eljuttatják.) 1946. április 5. A református egyház Szervező Bizottsága kassai ülésén egyetértését fejezi ki a magyar lakosság kitelepítésével, ill. a csehszlovák-magyar lakosságcserével, felkéri ugyanakkor az SZNT-t, hogy a kitelepítendő magyarok kiválasztásánál ne legyen mérvadó vallási hovatartozásuk, mivel a református vallásúak nem feltétlenül magyar nemzetiségűek is. 1946. április 6. Prágában Vladimír Clementis külügyi államtitkár és Erőss János miniszterelnökségi államtitkár aláírja a csehszlovák-magyar jóvátételi egyezményt, amely szerint Magyarország a magyar fegyverszüneti egyezmény értelmében teljesítendő jóvátételi szállítások keretén belül 1951. január 20-ig 30 millió amerikai dollár
