Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25.63

lami és nemzeti megbízhatóságának vizsgálatát. A telepítés hatékonyságának növelése érdekében azt is megfogalmazza, hogy a telepeseket lehetőleg a lakóhelyükhöz legközelebb fekvő területre telepítsék, egyazon községből származzanak s vallási hovatartozásuk is megegyezzen.

1945. június 3.

Az SZLKP rimaszombati területi konferenciáján hat dél-szlovákiai járás - a Rimaszombati, Losonci, Feledi, Tornaijai, Rozsnyói és Nagyrőcei járás - küldöttei határozatban követelik a déli határvidék magyartalanítását és szlovákokkal való betelepítését: „Követeljük, hogy haladéktalanul kezdjék meg a szlovák földművesek áttelepítését a szegény és hegyes vidékekről Szlovákia déli területeire, a magyar nagybirtokosok, telepesek és fasiszták földjére, akiknek nincs mit keresniük Szlovákiában!"

Jozef Lettrich, az SZNT elnöke kijelenti, hogy azok a zsidók, akik gondolkodásukkal és beszédükkel a magyarokhoz vagy a németekhez tartoznak, magyaroknak, illetve németeknek tekintendők, s ezért osztozniuk kell a magyarok és németek sorsában.

1945. június 5.

Az SZNT kiadja 50/1945. sz. rendeletét „a vagyon nemzeti kezeléséről", amely elrendeli az „államilag megbízhatatlan" személyek Szlovákia területén található összes vagyonának lefoglalását és ún. nemzeti gondnokság alá vételét. A rendelet értelmében államilag megbízhatatlanoknak számítanak többek között a német és magyar nemzetiségű személyek, a német és magyar nemzethez tartozás szempontjából pedig főleg a családi érintkezésben használt nyelv, a magyar és német politikai pártban való 1938. október 6. utáni tagság és a legutóbbi népszámláláskor bevallott nemzetiség a meghatározó.

1945. június 6.

Az SZNT 52/1945. sz. rendeletével „a magyar állam által ideiglenesen megszállt területen” hatálytalanítja az első csehszlovák földreform alá eső ingatlanok 1938. november 1-je után történt vagyonjogi átruházását, s az ingatlanok egykori birtokosai vagy bérlői számára lehetővé teszi azok visszaigénylését.

Komáromban a csehszlovák hatóságok bezáratják a város összes magyar iskoláját. Másnap mintegy ötezren tüntetnek a rendelkezés ellen, s kérik a szovjet városparancsnokot a magyar tanítás helyreállításának engedélyezésére, ami a bencés gimnázium és a tanítóképző esetében június 9-én meg is történik.

A DP Központi Titkársága körlevélben utasítja a párt járási titkárságait a magyarok azonnali kizárására a pártból. A körlevél szerint a zsidó vallásúakkal, ha magyarnak vagy németnek vallották magukat vagy a magánéletben magyarul vagy németül beszélnek, „éppúgy kell eljárni, mint a magyarok és németek esetében".