Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
60 A jogfosztottság időszaka nyékét, ill. az egyes bűncselekményekre kiróható büntetés mértékét, létrehozza a pozsonyi székhelyű Szlovák Nemzeti Bíróságot, valamint a járási és helyi népbíróságokat. A rendelet bűncselekménynek minősíti már azt is, ha valaki az 1938-ban Magyarországhoz csatolt területen együttműködött a magyar hatóságokkal, azok szolgálatában állt mint köztisztviselő, magyar politikai pártban, gazdasági, szociális vagy kulturális intézményben viselt tisztséget. 1945. május 16. A Magyar Végrehajtó Bizottság levélben kéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy amennyiben a szlovákiai magyaroknak el kell hagyniuk az ország területét, a szlovák állam idején működött Zsidó Központ mintájára járuljon hozzá egy magyar kivándorlási iroda felállításához. Az SZNT 34/1945. számmal újabb rendeletet hoz az oktatásügy, majd május 26-án 47/1945. számmal az iskolai vagyon államosításáról. 1945. május 18. Az SZNT Elnöksége határozatban tiltja meg magyarok felvételét a politikai pártokba. Kivételt csupán az aktív antifasiszták és a szlovák nemzeti felkelés résztvevői kaphatnak, de minden egyes kérelemről az érintett párt vezetőségének kell döntenie. Gustáv Husák belügyi megbízott kitiltja Szlovákia területéről az összes magyarországi sajtóterméket. 1945. május 19. Edvard Beneš köztársasági elnök kiadja 5/1945. sz. dekrétumát „az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, magyarok, az árulók és kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek nemzeti kezeléséről". A dekrétum érvénytelennek nyilvánít bármilyen vagyoni átruházást és vagyonjogi ügyletet, ha azt 1938. szeptember 29. után „a megszállás, nemzeti, faji vagy politikai üldözés nyomása alatt hajtották végre”, s ún. nemzeti gondnokok felügyelete alá helyezi az „államilag megbízhatatlan” személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát. A dekrétum szerint államilag megbízhatatlannak kell tekinteni többek között a német vagy magyar nemzetiségű személyeket, vagyis azokat, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámlálás során német vagy magyar nemzetiségűnek vallották magukat, vagy pedig németeket és magyarokat tömörítő nemzeti csoportok, alakulatok és politikai pártok tagjai voltak. 1945. május 20-21. Az SZLKP pozsonyi, nyitrai és trencséni területi konferenciái határozatban sürgetik, hogy a párt programjának, ill. a kassai kormányprogramnak megfelelően minél előbb vegye kezdetét a szlovák földművesek áttelepítése az északi országrészekből a gazdag déli területekre, a kitelepítendő magyarok után üresen maradó földvagyonba. A konferenciákon kis létszámban bár, de még magyar kül
