Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1989. november 17-1992. december 31. 569 sáról, a magyar helységnévtáblák eltávolításáról, valamint a magyar helységnevek használatának betiltásáról a Szlovák Televízióban. 1992. december 15. A Rákóczi Szövetség kezdeményezésére megalakul Ipolyságon az Ipolyság és Vidéke Alapítvány. A Madách-Posonium Kft. Szabó Gézát nevezi ki a Szabad Újság új főszerkesztőjévé. 1992. december 16. Strasbourgba utazik az MPP, valamint az Együttélés és az MKDM közös küldöttsége. A két küldöttség tájékoztatni kívánja az Európa Parlament és az Európa Tanács vezetőit a szlovák kormány nemzetiségi politikájáról és a magyar kisebbség helyzetéről. 1992. december 17. Utolsó ülését tartja a csehszlovák szövetségi parlament, a Szövetségi Gyűlés, amelyen Duray Miklós Csehszlovákia felbomlását - az ország 1918. évi megalakulásához hasonlóan - illegitimnek minősíti, mivel nem népszavazáson döntöttek róla. 1992. december 18. Ostravában Bors István vezetésével megalakul a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének első vidéki alapszervezete. 1992. december 22. A szlovák parlament megválasztja a Szlovák Rádió, NI. a Szlovák Televízió tanácsának tagjait. Az utóbbiba bekerül az MKDM által jelölt Bárdos Gyula, az új rádiótanácsnak azonban nincs magyar tagja. Az Új Szó közzéteszi „Az év csehszlovákiai magyar embere” címért meghirdetett verseny eredményét. A legtöbb szavazatot Duray Miklós kapta. 1992. december 23. A magyar kormány jegyzékben közli a csehszlovák Külügyminisztériummal, hogy diplomáciai elismerésben részesíti az 1993. január 1-jével önállóvá váló Csehországot és Szlovákiát, a pozsonyi magyar főkonzulátus pedig az év elején nagykövetséggé alakul át. 1992. december 24. Budapesten megkezdi folyamatos sugárzását az első magyar műholdas tévéadás, a Duna Televízió. Célja a Kárpát-medencei, ill. az európai szórványmagyarság tájékoztatása és anyanyelvi művelődésének elősegítése.
