Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1989. november 17-1992. december 31. 567

1992. november 25.

A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság megszűnéséről szóló alkotmánytörvényt, amely kimondja, hogy a Cseh Köztársaság, ill. a Szlovák Köztársaság 1993. január 1-jével önállósul. A Coexistentia parlamenti klub képviselői a szavazásnál tartózkodnak.

Nyitrán a volt Pedagógiai Kar magyar tagozata és a Roma Kultúra Tanszéke - noha a Nyitrai Egyetemet időközben megszüntették - megválasztja az 1992. február 27-i törvényben ajánlott Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karának akadémiai szenátusát.

1992. november 28.

Pozsonyban tartja VI. országos közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A közgyűlési határozat feladatul adja az országos elnökségnek, hogy 1993 januárjában terjessze a szlovák parlament elé a kisebbségi jogokról szóló alkotmánytörvény tervezetét, az első negyedévben pedig a kisebbségi kódexnek is nevezhető végrehajtási rendeleteket. A magyar politikai erőkkel olyan együttműködést szorgalmaz, amely lehetővé tenné az esetleges választási koalíció megkötését, s e célból egy négypárti egyeztető tanács létrehozását kezdeményezi.

1992. december 1.

Pukkai László helyett megbízott elnökként Lovász Gabriella veszi át az SZMPSZ vezetését.

1992. december 2.

Az Együttélés és az MKDM közös tiltakozó levelet intéz a Szlovák Televízió igazgatójához a magyar helységnevek használatának betiltása miatt.

1992. december 4.

Budapesten a Rákóczi Szövetség és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság a szlovákiai magyar politikai tömörülések elnökeinek: Duray Miklós, Bugár Béla, A. Nagy László és Popély Gyula részvételével politikai fórumot rendez a szlovákiai magyarság helyzetéről. A Rákóczi Szövetség közgyűlése ezzel egy időben a szövetség tiszteletbeli elnökévé választja Jeszenszky Géza külügyminisztert.

1992. december 5-6.

Léván A szlovákiai magyarság jövőképe az önálló Szlovákiában címmel megrendezik a szlovákiai magyar értelmiségi találkozót, az ún. I. Értelmiségi Fórumot, amelynek résztvevői nyilatkozatban szólítják fel a magyar pártokat és mozgalmakat egy egyeztető tanács létrehozására, s javasolják, hogy forduljanak közös dokumentummal az európai és nemzetközi szervezetekhez, a szlovák értelmiséghez címzett felhívásukban pedig az ellenségképek kölcsönös lebontása céljából szlovák-magyar párbeszédet kezdeményeznek.