Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
534 A „bársonyos forradalomtól" Csehszlovákia megszűnéséig 1991. december 7-8. Az FMK Országos Választmányának lévai kibővített ülése úgy határoz, hogy az FMK az ország stabilitása érdekében továbbra is tagja marad a szlovák kormánykoalíciónak, valamint hogy javasolni fogja az országos közgyűlésnek a mozgalom politikai párttá alakulását. 1991. december 9. A szlovák Belügyminisztérium bejegyzi a Magyar Néppártot, amivel Szlovákiában hivatalosan is megalakul a magyar kisebbség második világháború utáni első politikai pártja. 1991. december 11-12. Rendkívüli közgyűlést tart Budapesten a Magyarok Világszövetsége, amelyen a világszövetség 15 fős elnökségébe a Kárpát-medencei régió képviseletében beválasztják Dobos Lászlót. 1991. december 12. Az Új Szó munkatársai létrehozzák a Vox Nova Rt. lapkiadót. A lap kiadói jogát is megszerző kiadó igazgatótanácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit. Az SZNT ülésén az államszerződés és az alkotmánytervezet vitája során újabb sikertelen kísérlet történik a Szlovákia szuverenitását kinyilvánító deklaráció elfogadására. 1991. december 14-15. Trencsénben tartja I. kongresszusát a Demokratikus Baloldal Pártja. A kongreszszus határozatot hoz a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával alkotott szövetségből való kilépésről és a párt önállósulásáról, új alapszabályt fogad el, s nyilatkozatot hagy jóvá a nemzetiségek és etnikai csoportok jogairól. A párt elnökévé ismét Peter Weisst, alelnökeivé Dušan Dorotint, Pavol Kanist és Borza Erzsébetet választják, Központi Végrehajtó Bizottságának 21 tagja közül 3 magyar nemzetiségű. 1991. december 16. Brüsszelben Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök aláírja Csehszlovákia társulási szerződését az Európai Közösséghez. 1991. december 22. Duray Miklós lemond a Szövetségi Gyűlés MKDM-Együttélés klubjának elnöki tisztségéről. A frakció vezetését Mihályi Molnár László veszi át. Köbölkúton népszavazást tartanak a község 1948-ig érvényben levő hivatalos nevének visszaállításáért. A szavazáson a szavazásra jogosultak 69%-a vesz részt, s 95%-uk a történelmi név visszaállítása mellett voksol.
