Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
490 A „bársonyos forradalomtól" Csehszlovákia megszűnéséig 1990. október 15. A szlovák kormánykoalíció egy képviselőcsoportja - a koalíció korábbi javaslatát visszavonva - új nyelvtörvénytervezetet terjeszt az SZNT Elnöksége elé. A kompromisszum eredményekét létrejött tervezet az állami és önkormányzati szervek tevékenységében kizárólagossá teszi a szlovák nyelv használatát, s átveszi a „maticás" törvénytervezet több rendelkezését. A nemzetiségek nyelvének a hivatalos érintkezésben való használatát azokon a településeken engedélyezné, ahol arányuk eléri a 10%-ot, de csupán abban az esetben, ha a hivatalos érintkezésben nem vesz részt olyan személy, aki nem az érintett kisebbség tagja. 1990. október 16. A szlovák kormány a maticás nyelvtörvénytervezetet elutasítva az új koalíciós tervezet elfogadását javasolja az SZNT számára. 1990. október 20-21. Szlovákia Kommunista Pártja eperjesi kongresszusa síkraszáll a párt modernizálása és a piacgazdaság bevezetése mellett, s határozatot hoz a volt pártvezetőknek a pártban és a társadalomban kialakult válsággal kapcsolatos egyéni felelősségéről. A nevét Szlovákia Kommunista Pártja - Demokratikus Baloldal Pártjára változtató párt elnökévé ismét Peter Weisst, alelnökévé Dušan Dorotint választják; 21 tagú Központi Végrehajtó Bizottságába bekerül többek között Zselenák József és Varjú János. 1990. október 23. A Szövetségi Gyűlésben leteszi a képviselői esküt az MKDM-Együttélés koalíció két lemondott képviselője, Baculák Veronika és Szurový Ferenc helyett mandátumhoz jutó Vincze Dániel (MKDM). Az MKDM másik jelöltje, Tamás András nem vállalja a képviselői megbízatást. Zászlós Gábor miniszterelnök-helyettes a Szlovák Televízió Hírmagazin című magyar adásában a nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban kibontakozó nacionalista kampány kapcsán higgadt és józan magatartásra szólítja fel a csehszlovákiai magyarságot. 1990. október 25. Az SZNT 12 órás vitát követően - miközben a parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt szervezésében ezrek tüntetnek a maticás törvényjavaslat elfogadását, valamint a parlament és a kormány lemondását követelve - a három előterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül a koalíciósat fogadja el, azonban azt is több helyen lényegesen módosítva. A szlovákot az egyetlen hivatalos nyelvvé tévő 425/1990. sz. nyelvtörvény a nemzetiségek nyelvének a hivatalos érintkezésben való használatának lehetőségét a tervezett 10% helyett 20%-os részarányuktól teszi függővé, s azt is leszögezi, hogy „az állami szervek és önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek ismerni és használni a nemzetiségi kisebbség nyelvét". Nem tartalmazza azt a rendelkezést sem, hogy a 20% fölötti nem
