Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
484 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig Kishonti Múzeum Egyesület. Elnöke B. Kovács István, a Gömöri Múzeum május 15-i hatállyal kinevezett igazgatója. 1990. augusztus 11. Komáromban tartja I. országos közgyűlését a Magyar Ifjúsági Szövetség, amelynek elnökévé Mlinkovics Róbertét választják. A megválasztott vezetőség összetételével elégedetlen küldöttek egy része augusztus 17-én Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség néven új szervezetet jegyeztet be. 1990. augusztus 14. Pozsonyban tíz nemzeti beállítottságú szlovák párt, köztük a Szlovák Nemzeti Párt képviselői közös kiáltványban ítélik el a trencsénteplici találkozó eredményeit, síkra szállnak az önálló és független Szlovák Köztársaság, valamint a szlovák államnyelv törvénybe iktatása mellett. Követeléseik elutasítása esetére országos tiltakozó akciót helyeznek kilátásba. 1990. augusztus 17. Az FMK és az MKDM vezetése megbeszélést folytat a helyhatósági választásokra való felkészülésről és helyi együttműködési megállapodások esetleges megkötésének lehetőségéről. Az Együttélés Központi Ügyvivői Testületé nyugati csoportjának érsekújvári ülésén jóváhagyják a mozgalom nyelvtörvényjavaslatának alapelveit. 1990. augusztus 18. Nagyszombatban Ján Sokol érsek-metropolita benediktálja Bartal Károlyt, az újjászerveződött premontrei szerzetesrend június 19-én megválasztott apátját. 1990. augusztus 21. A NYEE és az FMK vezetősége megegyezik abban, hogy a Szlovák Nemzeti Párt által benyújtott törvénytervezettel szemben a többi koalíciós párttal együtt kidolgoznak egy, az alkotmánynak és a nemzetközi normáknak is megfelelő nyelvtörvénytervezetet. 1990. augusztus 21-24. Budapesten a Magyar Történészek II. Tudományos Találkozóján létrehozzák a Magyar Történészek Világszövetségét, amelynek választmányába a csehszlovákiai magyar történészek képviseletében beválasztják Popély Gyulát és Püspöki Nagy Pétert. 1990. augusztus 25. A Csemadok OV Elnöksége állásfoglalást fogalmaz meg a belpolitikai helyzettel kapcsolatban, amelyben elítéli a faji, vallási és nemzetiségi gyűlölködést sugalmazó felhívásokat, elsősorban az „alkotmányellenes” nyelvtörvényjavaslatot. Az