Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
V. A „BÁRSONYOS FORRADALOMTÓL” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése (1989. NOVEMBER 17-1992. DECEMBER 31.) 1989. november 17. Prágában a nemzetközi diáknap alkalmából hivatalosan engedélyezett diáktüntetés a kommunista rendszer elleni, politikai reformokat követelő megmozdulássá alakul át. A tüntetőkkel szembeni brutális rendőri fellépés országos méretű tiltakozási hullámot indít, amivel kezdetét veszi az ún. bársonyos forradalom. 1989. november 18. Prágában a rendőrség előző napi akciója elleni tiltakozásul folytatódnak az utcai tüntetések, sztrájkba lépnek a diákok és a színházak, a színészek november 27- re általános sztrájkot hirdetnek. Vágsellyén ellenzéki gondolkodású szlovákiai magyar értelmiségiek-többek között Tóth Károly, A. Nagy László, Balia Kálmán, Barak László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, Hunčľk Péter, Németh Zsuzsa, Öllös László, Sándor Eleonóra és Szigeti László - megalakítják a Független Magyar Kezdeményezést (FMK), amely az A. Nagy László és Tóth Károly szóvivők által aláírt első nyilatkozatában tiltakozik a prágai rendőri beavatkozás ellen, követeli a beavatkozás elrendelőinek felelősségre vonását és a letartóztatottak szabadon bocsátását. 1989. november 19. Cseh ellenzékiek - mindenekelőtt a Charta 77 aktivistái - megalakítják Prágában a rendszerellenes megmozdulásokat irányító Polgári Fórumot (PF). A PF felhívásban követeli a november 17-i események kivizsgálását, a kompromittálódott pártvezetők távozását és a politikai foglyok szabadon bocsátását. Az FMK, értesülve a PF magalakulásáról, támogatásáról biztosítja célkitűzéseit, s felajánlja együttműködését a demokratikus Csehszlovákia létrehozása érdekében. Szlovák ellenzékiek a PF „testvérszervezeteként’’ megalakítják Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) polgári kezdeményezést.