Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
436 A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom 1989. június 24-25. A Csemadok KB - több társrendezővel karöltve - megrendezi Gombaszögön a XXXIV. Országos Kulturális Ünnepélyt. 1989. június 29. A Szabad Európa Rádió és más nyugati médiák közük a cseh ellenzékiek mintegy kétezer művész és értelmiségi által aláírt Néhány mondat című felhívását, amelyben az ellenzékkel folytatandó párbeszéd megkezdése mellett a politikai foglyok szabadon bocsátására, a gyülekezési és vallásszabadság tiszteletben tartására, valamint a független kezdeményezések üldözésének megszüntetésére szólítják fel a csehszlovák pártvezetést. A felhívás Szlovákiában nem talál jelentősebb visszhangra, de 1989 nyarán több szlovákiai magyar értelmiségi - többek között Balia Kálmán, Grendel Lajos, A. Nagy László, Szigeti László és Tóth Károly - is aláírja. 1989. június 30. A csehszlovákiai pártsajtóban, köztük az Új Szó ban is sajtókampány indul a Néhány mondat ellen. Az Aki szelet vet... című írás szerint a felhívás „a szocialista állammal és társadalmi rendszerünkkel szembeni konfrontációra”, s végső soron „a szocializmus kiárusítására" irányul. Pozsonyban a nemzetközi PEN Klub önálló csoportjaként Balia Kálmán vezetésével megalakul a Magyar PEN Klub Pozsony. Munkájában közel 30 csehszlovákiai magyar író vesz részt. 1989. július 3. Tíz csehszlovákiai ellenzéki szervezet, köztük a Charta 77 és a Csehszlovák Helsinki Bizottság közös levélben szólítja fel a Csehszlovákia 1968. évi megszállásában részt vett országok parlamentjeit és kormányát, hogy ítéljék el a megszállást, és nyilvánítsák azt a nemzetközi jog durva megsértésének. 1989. július 7. A Szlovák írók Szövetsége Literárny týždenník című hetilapjában megjelenik a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének a Panoráma április 3-i adására reagáló levele, amely szerint Csehszlovákia nemzetiségi politikája többet nyújt a magyar kisebbségnek, mint amilyen lehetőségekkel a magyarországi szlovákok rendelkeznek. (A lap hasábjain a levél nyomán hónapokig tartó vita bontakozik ki a nemzetiségi kérdésről, amelyhez szlovák részről többek között Ján Bobák, a Matica slovenská munkatársa, Štefan Šutaj történész és Gregor Papuóek magyarországi szlovák író, magyar részről Tóth Károly, Sándor Eleonóra, Dobos László és Grendel Lajos szól hozzá.) 1989. július 10. Pozsonyban hatvankét éves korában elhunyt Csanda Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár.
