Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1969. április 17-1989. november 17. 383

1983. február 7.

Tíz magyar közéleti személyiség, többek között Benda Kálmán történész, Csoóri Sándor író, Für Lajos történész, Hamburger Mihály filozófus, Kiss Gy. Csaba kritikus és Mészöly Miklós író Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnökhöz és Losonczi Pálhoz, a magyar Elnöki Tanács elnökéhez intézett levelükben tiltakoznak a Duray Miklós elleni bűnvádi eljárás miatt.

1983. február 9.

Erwing Howe amerikai irodalomkritikus, Suzan Sontag író, esszéista és Kurt Vonnegut író Lázár György magyar miniszterelnökhöz intézett nyílt levelükben felszólítják a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket Duray Miklós szabadon bocsátása érdekében.

1983. február 22.

A Pozsonyi Városi Bíróság Gustáv Husák köztársasági elnök utasítására váratlanul szabadlábra helyezi Duray Miklóst.

A kassai magyar tannyelvű ipari szakközépiskola felveszi a kassai születésű Schönherz Zoltán, a két világháború közötti kommunista, munkásmozgalmi harcos nevét.

1983. február 24.

Az Új Szó a kommunista hatalomátvétel 35. évfordulója alkalmából közli Dagmar Čierna-Lantayová, február 26-án Viktor Borodovcák, március 3-án pedig Samuel Cambel szlovák történésznek a kommunista párt második világháború utáni magyarellenes politikáját - a csehszlovákiai magyarság és a magyar-csehszlovák kapcsolatok 1945 utáni alakulásával foglalkozó magyarországi írásokkal szemben - igazolni igyekvő írásait.

1983. március 1.

Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter rendelete alapján megszűnik a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya.

A nyugdíjba vonuló Varga Jánost Strasser György, az Új Ifjúság főszerkesztője váltja fel a Csemadok Hét című hetilapjának főszerkesztői tisztségében. Az Új Ifjúság új főszerkesztője Csikmák Imre lesz.

1983. március 3-5.

Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB ideológiai titkára a Pravda című napilapban három folytatásban megjelent írásában (Az ideológiai harc kiéleződése a világban és az imperializmus lélektani háborúja a valós szocializmus ellen) nyíltan megtámadja a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. Az írásnak a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó 3. része szerint a bizottság olyan „önjelölt" szervezet, amely „a magyarok állítólagos szlovákiai üldözéséről szállít agyrémeket a burzsoá tömegtájékoztatási szerveknek”.