Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
356 A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom 1978. január 24. Losoncon /pereimmel új kétnyelvű járási hetilap jelenik meg. 1978. január 30. Juraj Buša szlovák oktatásügyi miniszter az SZLKP KB Ideológiai Bizottsága elé terjeszti az Oktatásügyi Minisztérium által a természettudományi tantárgyak szlovák nyelvű oktatására, vagyis a nemzetiségi iskolák kétnyelvűsftésére kidolgozott tervezetet. E szerint 1978. szeptember 1-jétől az alapiskolák 5. osztályától bevezetnék a szakterminológia kétnyelvű oktatását és a tananyag szlovák nyelvű összefoglalását, amivel megteremtenék a feltételeit annak, hogy a középiskolákban a természettudományi tantárgyakat szlovák nyelven taníthassák. 1978. január 31. Megalakulásának és első bemutatójának 25. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést tart Komáromban a Magyar Területi Színház. 1978. január Ipolyságon Csáky Károly vezetésével megalakul a Csemadok helyi szervezete mellett működő Honti Közművelődési Klub. 1978. február 10. A szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztálya, a Nemzetiségi Titkárság Ján Gregor szlovák miniszterelnök-helyetteshez, a Nemzetiségi Tanács elnökéhez, valamint Karol Laco szövetségi miniszterelnök-helyetteshez, a szövetségi kormány Legiszlatív Tanácsa elnökéhez intézett javaslatában a nemzetiségek hivatalos nyelvhasználatának jogi szabályozását és a magyar helységnevek sajtóbeli használata korlátozásának megszüntetését szorgalmazza. 1978. február 16. A Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének prágai alakuló kongresszusán Lőrincz Gyula festőművészt megválasztják a szövetség alelnökévé. 1978. február 18. Az Új Szó egyik írása éles támadást intéz a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésének ellenzői ellen. A Gabčíkovo című cikk szerint Dél-Szlovákia iparosításának ellenzése éppoly helytelen nézet, mint a magyar többségű járások visszaállításának követelése volt 1968-1969-ben. 1978. február 28. Az SZLKP KB Ideológiai Bizottsága nem fogadja el, s átdolgozásra visszaadja az Oktatásügyi Minisztérium január 30-i tervezetét, mivelhogy az nem domborította ki az „önkéntesség" elvét. A hatóságok őrizetbe veszik, majd vád alá helyezik Gombik Róbert szenei káplánt, a Charta 77 első magyar aláíróját. Ügyét később elnapolják, papi hivatásának gyakorlásától azonban 7 évre eltiltják
