Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1969. április 17-1989. november 17. 353

1977. augusztus 8.

Pozsonyban Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB ideológiai titkára átadja Szarka Istvánnak, az Új Szó helyettes főszerkesztőjének, a szerkesztőségi pártszervezet elnökének a köztársasági elnök által adományozott „Építésben szerzett érdemekért” kitüntetést.

1977. augusztus 11-20.

A József Attila Ifjúsági Klub és az Ady Endre Diákkör a Gombaszög és Kalonda közötti útvonalon megrendezi a III. Honismereti Kerékpártúrát.

1977. augusztus 31.

A szlovák kormány 290. számmal újabb határozatot fogad el az 1973. évi 230. sz. kormányhatározat végrehajtásáról, amely feladatul adja az egyes minisztereknek, hogy az általuk irányított tárcák szakmunkásképző intézeteiben vizsgálják meg a magyar nyelvű, NI. a vegyes (magyar-szlovák) nyelvű oktatás kibővítésének lehetőségét, s megbízza őket a magyar és ukrán tannyelvű iskolák hálózatában meglévő hiányosságok kiküszöbölésével és az iskolák színvonalának növelésével. A határozat a Matesz tevékenységének biztosítása céljából előirányozza Komáromban egy olyan kulturális létesítmény felépítését, amelyben helyet kapna a magyar színház is.

1977. szeptember 1.

A magyar nevelési nyelvű óvodák legidősebb korcsoportú osztályaiban, napi 10-15 percben bevezetik a szlovák nyelv oktatását; a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 8. és 9. osztályaiban pedig a természettudományi tantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) egyes tematikus egységeinek szlovák nyelvű összefoglalóját.

1977. szeptember 6.

Az Új Szó az „internacionalista összefogás nagy műveként” értékeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert.

1977. szeptember 14-16.

Gustáv Husák vezetésével - 1968 óta első ízben - csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogat Magyarországra. A látogatás zárónapján Ľubomír Štrougal csehszlovák és Lázár György magyar miniszterelnök szerződést ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről, amely 1991-re irányozza elő a beruházás befejezését. A tanácskozásról kiadott közös közleményből a csehszlovák elutasítás miatt ismét kimaradnak a nemzetiségek összekötő kapocs és hídszerepére utaló kitételek.

Púja Frigyes és Bohuslav Chňnoupek külügyminiszterek - ugyancsak a látogatás zárónapján - aláírják az ún. kultúrcentrum-egyezményt, amely lehetővé teszi a prágai Magyar Kulturális Központ és a budapesti Csehszlovák Kulturális és Információs Központ fiókintézményeinek létrehozását.