Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1969. április 17-1989. november 17. 349 anyanemzettel való kapcsolattartásuk támogatása, valamint annak a célnak az elérése, hogy vezetőik az államközi együttműködés keretei között kapcsolatot tarthassanak Magyarország hivatalos szerveivel, s a nemzetiségi kapcsolatok az államközi együttműködés részét képezzék. 1976. december 21. A szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztálya, a Nemzetiségi Titkárság a helységek, utcák és egyéb közterületek kétnyelvű megnevezésének megoldásával kapcsolatban a Szlovák Sajtó-és Tájékoztatási Hivatal 1971. augusztus 25-i utasftásának a hatályon kívül helyezését s a sajtóban szabadon használható magyar és ukrán községneveket tartalmazó jegyzék publikálását javasolja a kormány számára. A főosztály szerint a Belügyminisztérium 1970. évi 93. sz. hirdetményét is összhangba kell hozni az alkotmánnyal, a magyar és ukrán lakosságú községekben pedig kétnyelvű utcanévtáblákat kellene elhelyezni. 1976 folyamán A Madách Imre Irodalmi Dijat (az eredeti alkotásért és műfordításért egyaránt) Rácz Olivér veheti át. 1977. január 1. Cseh ellenzékiek közzéteszik a 242 aláírással ellátott Charta 77 elnevezésű kiáltványt, amelyben felszólítják a csehszlovák alkotmányos szerveket, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Csehszlovákia által is ratifikált záródokumentuma értelmében tartsák tiszteletben az emberi és polgári jogokat. A Charta 77 első szóvivői Jirí Hájek volt külügyminiszter, Václav Havel drámaíró és Jan Patočka filozófus. 1977. január 9. Harmincnégy magyarországi értelmiségi - többek között Csoóri Sándor, Eörsi István, Mészöly Miklós, Nádas Péter és Réz Pál író, Heller Ágnes filozófus, Kocsis Zoltán zongoraművész és Kenedi János kritikus - közös nyilatkozatában szolidaritását fejezi ki a Charta 77 mozgalommal. 1977. január 13. Megjelenik az Új Szóban a Rudé právo szerkesztőségének Hajótöröttek és önjelöltek című írása, amely a Charta 77-et az antikommunista és cionista központok megrendelésére készült állam-, szocialista- és népellenes iratnak nevezi, amely hazug módon rágalmazza a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot és a nép forradalmi vívmányait. A csehszlovákiai sajtóban ezzel egy időben heteken át tartó lejáratási kampány kezdődik a Charta 77 szerzői és aláírói ellen. 1977. január 28. Prágában a kulturális és közélet képviselőinek a politikai vezetés által kezdeményezett nagygyűlése elítéli a Charta 77-et. A gyűlésen elfogadott nyilatkozatot,
