Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1963. április 3-4-1969. április 17. 295 1968. december 19. A Nemzetgyűlés 168/1968. számmal törvényt fogad el a gimnáziumokról, amely a hároméves általános műveltséget nyújtó középiskola helyett ismét bevezeti a négyéves gimnáziumot. 1968. december 22. Gustáv Husák az SZLKP KB ülésén bejelenti azt az igényt, hogy az új szövetségi törvényhozó szerv, a Szövetségi Gyűlés élére szlovákot válasszanak. Ugyanezt az SZNT december 29-i ülésén is megismétli. 1968. december 29. Az SZNT ülésén 9 új képviselő kooptálásával 150-re bővítik a testület tagjainak számát. Az új képviselők közül három - Rácz Olivér, Szabó Mária és Varga Lajos - magyar nemzetiségű, a magyar képviselők száma így 17-re emelkedik. Szabó Rezsőt megválasztják az SZNT egyik alelnökévé, Fábry Istvánt pedig beválasztják a 25 tagú új Elnökségbe. Az SZNT megválasztja a kétkamarás új szövetségi parlament 150 tagú Nemzetek Kamarájának 75 szlovákiai képviselőjét is, köztük 10 magyar nemzetiségűt: többek között Dobos Lászlót, Szabó Rezsőt, Fábry Istvánt, Rácz Olivért és Cserge Károlyt. 1968 folyamán Pozsonyban megjelenik Fábry Zoltán Stószi délelőttök című esszé- és tanulmánykötete, benne a szerző Antisematizmus című tanulmányával és A vádlott megszólal című memorandumával. A Madách Imre Irodalmi Díjjal Dobos Lászlót, Ozsvald Árpádot és Turczel Lajost, a Csehszlovák írószövetség Nemzetiségi Dijával Dobos Lászlót tüntetik ki. A csehszlovák kormány az érdemes művész címet adományozza Jakoby Gyula kassai festőművésznek. 1969. január 1. Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldrich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnár belügyminiszter.
