Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
276 Nemzetiségi emancipációs törekvések... az SZNT-vel együttműködve javaslatot dolgoz ki a nemzetiségek politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságának jogi biztosítására. 1968. április 25. Daniel Okáli a Predvoj című hetilapban a Csemadok Galántai Járási Bizottságának állásfoglalására reagálva kijelenti, hogy a kassai kormányprogram még ma is érvényes, a csehszlovák-magyar lakosságcserét pedig olyan akcióként jellemzi, amely a magyarkérdést „békés úton" próbálta rendezni. 1968. április 27-28. Fábry Zoltán az Új Szó hasábjain megjelent A magyar kisebbség nyomorúsága és nagysága című cikksorozatában annak kapcsán, hogy a Csemadok és a Szlovák írók Szövetsége Magyar Szekciójának javaslatára még egyetlen pozitív szlovák reagálás sem érkezett, kételyeit fejezi ki az 1945 és 1948 közötti magyarellenes diszkriminatív intézkedések elítélését illetően. 1968. április 28. A Štúr-emléktúra alkalmából Dévénybe zarándokló 7000 pozsonyi egyetemi és főiskolai hallgató útközben magyarellenes jelszavakat skandálva kövekkel dobál meg egy magyar kamiont, a dévényi ünnepség résztvevői pedig felszólítják a magyarokat, hogy ha nem tetszik nekik Szlovákiában, települjenek át Magyarországra. 1968. április 29. A Batsányi János Irodalmi Kör nagyszabású Kodály-emlékestet rendez Kassán özvegy Kodály Zoltánná részvételével. 1968. április 30. A szlovák állami és pártvezetés tárgyalásokat folytat a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének vezetőivel a nemzetiségek által megfogalmazott elképzelések teljesítéséről (a Csemadokot a megbeszélésen Lőrincz Gyula, Szabó Rezső, Dobos László, Fábry István és Varga János képviseli). Megegyezésük szerint az állam föderatív átszervezését követően a szlovák nemzeti szervek a saját hatáskörükben fogják biztosítani a magyarok és az ukránok képviseletét, mégpedig úgy, hogy az SZLKP KB, az SZNT és a nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságokat, az SZNT Elnöksége mellett pedig Nemzetiségi Titkárságot hoznak létre. A tanácskozásról kiadott közös közlemény szerint annak részvevői elvárják a sajtótól, a rádiótól és a televíziótól, hogy a nemzetiségi kérdéssel megfelelő tárgyismeret birtokában és szenvedélyektől mentesen foglalkozzon. A Matica slovenská az SZNT Elnökségéhez intézett beadványában a dél-szlovákiai helyzet megvizsgálására, az „államalkotó” szlovák nemzet jogainak érvényesítésére és a dél-szlovákiai szlovákok nemzeti érdekeinek védelmére szólítja fel a testületet.
