Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
238 Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede 1960. június 12. Választásokat tartanak a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. A hivatalos végeredmény szerint a választásokon a választópolgárok 99,7%-a vesz részt, akik 99,9 %-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 300 tagú Nemzetgyűlésben 6 (többek között Lőrincz Gyula és Árvay József), a 87 tagú SZNT-ben 10 (többek között Dénes Ferenc és Tomaskovics Károly efsz-elnök) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 61, a Szlovák Megújhodás Pártjának 8, a Szabadságpártnak 4 képviselője van, 14 tagja pártonkívüli. A szlovákiai nemzeti bizottságok 60 249 tagja közül 6994 a magyar nemzetiségű, az összes képviselő 11,6%-a. 1960. június 13-17. Alakuló ülését tartja Pozsonyban a Csehszlovák-Magyar Történész Vegyesbizottság. Magyar tagozatának elnöke Lederer Emma, a csehszlovák szekció elnöke Jaroslav Dubnický. 1960. július 3. A Szabad Földműves fejléce szerint a hetilap „a mezőgazdasági dolgozók lapja”. 1960. július 5-7. Prágában tartja országos konferenciáját Csehszlovákia Kommunista Pártja, amelyen bejelentik, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”, megelégedéssel nyugtázzák, hogy az országos vita során a lakosság „büszkeséggel fogadta” az ún. szocialista alkotmánytervezetét, ezért azt a Nemzetgyűlés elé terjesztik. A konferencián elfogadott határozat szerint az új alkotmány törvénybe iktatja „a nemzetiségi kérdés marxista-leninista megoldását”. 1960. július 9. Az új Nemzetgyűlés alakuló ülésén ismét Zdenék Fierlingert választják meg a testület elnökévé. Lőrincz Gyula személyében első ízben kap helyet magyar is a Nemzetgyűlés Elnökségében. 1960. július 11. A Nemzetgyűlés 100/1960. számmal elfogadja Csehszlovákia új, ún. szocialista alkotmányát, amely kinyilvánítja, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”, az ország hivatalos nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatja, rögzíti a kommunista párt vezető szerepét, s olyan új állami címert vezet be, amelyből eltávolították Szlovákia történelmi szimbólumait. Az alkotmány 1. cikkelye szerint a köztársaság „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok egységes állama”, 20. cikkelye szavatolja az állampolgárok egyenjogúságát az élet minden területén „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül”, 25. cikkelye pedig - amely szerint „az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok számára az anyanyelvi oktatás és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét” - először mondja ki a nemzetiségek anyanyelvi művelődéshez való jogát. Az SZNT-nek az alkotmányban rögzített hatáskörei jelképesek, megszűnik a Megbízottak Testületé is, a végrehajtó szerv
