Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Előszó
Előszó 19 többségi társadalomhoz hasonlóan - az 1989-es rendszerváltást követő pár év során gyökeresebb átalakuláson ment keresztül, mint a pártállam négy évtizede alatt. * Az alapkutatások már többször említett hiánya, egyes kérdéskörök feldolgozatlansága, a levéltári forrásokhoz való hozzáférés korlátái, illetve a munka elkészítéséhez rendelkezésemre álló idő behatárolt volta eleve lehetetlenné tette, hogy a kronológia akár arányait, akár tartalmát tekintve kellőképpen kiegyensúlyozott lehessen. Ennek ellenére reményeim szerint számos olyan hézagpótló információt sikerült összegyűjtenem, amelyek nemcsak új adatokkal egészítik ki a (cseh)szlovákiai magyarság történelmére vonatkozó ismereteinket, hanem sokszor teljesen más megvilágításba is helyezik a már eddig ismert tényeket, esetenként pedig meg is cáfolják a szakirodalom által korábban tényként kezelt, a történetírók által nem ellenőrzött, ennek ellenére kézről kézre vándoroltatott, kronológiám korábban megjelent változataiban némely esetben általam is publikált állításokat.38 A kronológia remélhetőleg támpontokat fog nyújtani a korszak feldolgozásához, aránytalanságai és hiányosságai pedig minden bizonnyal felhívják a figyelmet a kutatásokban még meglevő fehér foltokra, s a hiányzó alapkutatások pótlására fogják ösztönözni a kutatókat. 38 Ennek egyik legkirívóbb példája Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának az az állítólagos 1954. április 8-i határozata, amellyel érvénytelenítette volna a reszlovakizációt. ilyen határozat azonban soha nem született, a reszlovakizáció érvénytelenítését a magyar szakirodalom a levéltári forrást félreérthetően interpretáló Juraj Zvara nyomán négy évtizeden keresztül mégis tényként kezelte (vő. Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés... i. m. 93. p.; Arató Endre: Tanulmányok a szlovákiai magyarok történetéből 1918-1975. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1977, 335. p.; Fényi Tibor i. m. 249. p.; Lanstyák István-Repiszky Tamás i. m. 243. p.; Vigh Károly: A szlovákiai magyarság kálváriája 1945-1948. Budapest, Püski, 1998, 99. p.; Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918- 1998. Történeti vázlat. In Tóth László (szerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. I. köt. Budapest, Ister, 1998, 49. p.; Tóth László-Filep Tamás Gusztáv (összeáll.) i. m. 87. p.; Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok... i. m. 30. p.; Popély Árpád: A csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája (1950-1964). Fórum Társadalomtudományi Szemle, IV. évf. (2002) 1. sz. 169-170. p.). Az SZLKP KB nemzeti bizottsági választásokkal foglalkozó 1954. április 8-i ülésén azonban mindössze annyi történt, hogy miután a képviselőjelöltek nemzetiségi besorolása kapcsán felmerült a reszlovakizáltak nemzeti hovatartozásának kérdése, Karol Bacilek, a párt első titkára helytelenítette, hogy a szlovákul gyakran nem is beszélő reszlovakizáltak a képviselő-testületekbe szlovákként kerüljenek be, s ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „le kell számolni az ún. reszlovakizáció következményeivel". (Slovenský národný archív, Ústredný výbor Komunistickej strany Slovenska, 1828. k., 18. a. j., Zasadnutie ÚV KSS 8.-9. apríla 1954.)
