Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1948. október 25-1963. április 3-4. 179

1950. április 2.

Pozsonyban tartja I. országos közgyűlését a Csemadok, amelyen az egyesület 147 helyi szervezete képviselteti magát. Lőrincz Gyula elnöki beszámolójában részletesen foglalkozik a helyi hatóságok által az egyesület alapszervezeteinek megalakulása elé gördített akadályokkal, majd több felszólaló is felhívja a figyelmet a továbbra is észlelhető magyarellenességre, többek között a magyar tannyelvű osztályok megnyitásának nehézségeire.

1950. április 3.

Az SZLKP KB Elnökségének ülésén Viliam Široký pártelnök csehellenes „burzsoá nacionalista elhajlással” vádolja Gustáv Husákot és Ladislav Novomeskýt. Az ezt követő vita során a magát szintén érintve érző Daniel Okáli elítélően nyilatkozik a csehországi deportálásról, a reszlovakizációról és a Dél-akcióról - ugyancsak a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásainak tartva ezeket.

1950. április 6-7.

Az SZLKP KB ülésén Viliam Široký beszámolója alapján kezdetét veszi a burzsoá nacionalizmussal vádolt Gustáv Husák, Ladislav Novomeský és Vladimír Clementis elleni szervezett kampány. Široký, miközben a háború utáni magyar- és németellenes politikát védelmébe veszi, az esetleges „túlkapásokért" a burzsoá nacionalizmussal vádoltakra hárítja a felelősséget. A magyar burzsoá nacionalizmusról Lőrincz Gyula szól, aki ilyen megnyilvánulásnak nevezi a magyar iskolák túlzott követelését, valamint az ún. magyar egységes földműves-szövetkezetek létrehozására irányuló törekvéseket.

1950. április 7.

Klement Gottwald köztársasági elnök Esterházy János halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatja. Ezt követően Esterházy a szlovákiai Lipótvár és Illává, a csehországi Bory, valamint a morvaországi Mirov börtöneiben raboskodik.

1950. április 13-14.

Megkezdődik az ún. K-akció, vagyis a szerzetesrendek felszámolása: a népi milícia és a rendőrség egységei az éjszaka folyamán rátörnek a férfi rendházakra, s a szerzeteseket internálótáborokba deportálják, majd a rajtaütéseket május 3-4-én megismétlik. A két akció során Szlovákia 75 rendházából több mint ezer szerzetest hurcolnak el, többségüket Bacsfára, Podolinba és Garamszentbenedekre internálják.

1950. április 17.

A Csemadok KB elnökségi ülésén Lőrincz Gyula arra figyelmeztet, hogy miután a párt fellépett a szlovák részről megnyilvánuló nacionalizmus ellen, a Csemadoknak is fokozottabb mértékben kell szembehelyezkednie a soraiban mutatkozó nacionalista törekvésekkel.