Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 139 1948. március 15. Az SZNT Elnöksége elrendeli, hogy azokon a településeken, ahol a reszlovakizációt követően a szlovák lakosság száma meghaladja a magyarokét, az istentiszteletek ne magyarul, hanem szlovákul folyjanak. A Megbízottak Testületé határozatot hoz a belső telepítés további folytatásáról és az állambiztonsági okokból megbízhatatlan magyarok kitelepítéséről Dél-Szlovákiából. 1948. március 16-18. Pozsonyban újabb csehszlovák-magyar tárgyalások zajlanak a lakosságcsere vitás kérdéseiről. A csehszlovák fél ígéretet tesz a vagyoni kvóta betartására és a különbözet kiegyenlítésére. A személyi kvóta kérdésében azonban továbbra sem születik megegyezés, mivel csehszlovák részről nem tekintik megállapítottnak a kvótába beszámítandó csehszlovákiai magyar menekültek számát. 1948. március 18. A református egyház Szervező Bizottsága a pozsonyi magyar református istentiszteletek betiltása kapcsán állásfoglalásban rögzíti, hogy az egyház alkotmánya szerint az istentiszteleti nyelv megválasztása az egyházközségekre tartozik. A március 10-én máig tisztázatlan körülmények között elhunyt Jan Masaryk helyett Vladimír Clementist nevezik ki a csehszlovák kormány új külügyminiszterévé. Lemond Bohumil Laušman, a CSSZDP elnöke, s a párt élére ismét a kommunistabarát Zdenék Fierlinger kerül. 1948. március 19. A csehszlovák kormány határozatban mondja ki, hogy azok a cseh országrészekben dolgozó magyarok, akik kötelezik magukat, hogy nem térnek vissza Szlovákiába, hanem állandó jelleggel letelepednek Csehországban, visszakaphatják csehszlovák állampolgárságukat, egyúttal elrendeli a deportáltak Szlovákiában hagyott ingatlan vagyonának elkobzását és szlovák ún. bizalmiaknak való átadását. A kormány határozatot hoz a lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra telepített magyarok Csehszlovákiában hátrahagyott vagyonának a szlovák és cseh áttelepülők közötti szétosztásának módozatáról is. 1948. március 21. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 45/1948. sz. törvényével a mezőgazdasági ingatlanok elidegenítését az illetékes járási nemzeti bizottság engedélyéhez köti azzal, hogy az engedély csak csehszlovák állampolgárságú, cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű vásárlónak adható meg, ha vele közös háztartásban élő családtagjai nem német vagy magyar nemzetiségűek.
