Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25. 105 lés- és fő Id reform ügyi megbízott, valamint Jozef Šoltész (SZLKP) szociálisügyi megbízott. 1946. augusztus 19. A budapesti székhelyű Szlovákiából Kiutasított és Elmenekült Demokrata Magyarok Tanácsa - miután a SZEB szovjet vezetője nem engedélyezi, hogy küldötte kiutazzon a párizsi békekonferenciára - táviratban kéri a békekonferenciát, hogy mielőtt a szlovákiai magyarok sorsáról döntene, küldjön nemzetközi vizsgálóbizottságot Szlovákiába. Ha a magyar kisebbség nem kapja meg az ENSZ által is garantált emberi és kisebbségi jogokat, az egyetlen igazságos megoldásnak a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolását tekinti. (A tanács augusztus 23-án egy részletesebb memorandummal fordul a békekonferenciához.) 1946. augusztus 20. A Központi Reszlovakizációs Bizottság az általános pedagógushiány miatt megkezdi a reszlovakizáló magyar pedagógusok átigazolását: a 683 reszlovakizáló pedagógus közül az év végéig 217-nek a kérelmét bírálja el pozitívan. A reszlovakizált pedagógusok nagy részét szlovák etnikai területre helyezik át. 1946. augusztus 26. A csehszlovák kormány Wagner Ferenc pozsonyi magyar meghatalmazott útján átnyújtja a magyar kormánynak azoknak a magyaroknak a jegyzékét, akiket a paritásos lakosságcsere keretében, ill. a paritáson felül „háborús bűnösként” át kíván telepíteni Magyarországra. A lakosságcsere-egyezmény V. cikke alapján áttelepítésre jelöltek száma csehszlovák adatok szerint 105 047, magyar adatok szerint 106 398; a Vili. cikk alapján ún. háborús bűnösként áttelepítendőkkel együtt a jegyzék összesen 181 512 nevet tartalmaz, ami a szlovákiai magyarság közel egyharmadának áttelepítését jelentené. (A csehszlovák fél a paritásos csere keretében kitelepítésre jelölt járások körét kibővítve, az SZTH május 2-i tervvázlatában szereplő 15 járáson túlmenően a Pozsonyi, Érsekújvári, Verebélyi, Kékkői, Losonci, Rimaszombati, Rozsnyói és Kassai járást, valamint Pozsony és Kassa városát is felvette a listára.) 1946. augusztus 27. A párizsi békekonferencián tartózkodó Gyöngyösi János arról tájékoztatja Vladimír Clementist, hogy a magyar kormány az áttelepítésre jelölt „háborús bűnösök” névjegyzékét nem fogadja el, s csak azokat hajlandó átvenni, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján 1946. május 15-ig, azaz a rendelet hatályosságának lejártáig elítéltek, de a lakosságcsere-egyezmény értelmében ezek száma sem haladhatja meg az ezret. 1946. szeptember 1. A CSMADNÉSZ a Keresztury Dezső magyar vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett memorandumában kéri, tegye lehetővé, hogy a cseh és szlovák egyetemekről és főiskolákról elbocsátott magyar hallgatók magánúton végez