Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.99 ban maradó magyar protestánsok egyházközségeit ne töressék szét, s hogy templomaikban használhassák anyanyelvűket. 1946. június 27. A lakosságcsere-egyezményben biztosított egy hónapos póthatáridő lejártával Csehszlovákia 97 610 nevet tartalmazó új jegyzéket nyújt át Magyarországnak a Csehszlovákiába áttelepülni szándékozók listájával. A későbbi visszajelentkezések, ill. a névjegyzék pontosítása után az áttelepülni szándékozó szlovákok száma csehszlovák adatok szerint 95 421-re, magyar adatok szerint 95 724-re módosul. A Nemzeti Front cseh és szlovák pártjai, a kommunisták kezdeményezésére hosszas tárgyalásokat követően megkötik a központi és a szlovák nemzeti szervek közötti viszonyt újraszabályozó ún. harmadik prágai egyezményt, amely az SZNT jogköreit erősen korlátozva messzemenő ellenőrzési és befolyásolási lehetőséget biztosit a csehszlovák kormány számára. A kormányra bízza az SZNT határozati javaslatainak ellenőrzését, országos jellegű ügyekben pedig a Megbízottak Testületét alárendeli a kormánynak. A megbízottak gyakorlatilag a miniszterek végrehajtó szerveivé válnak, s a Megbízottak Testületének az SZNT Elnöksége általi kinevezését is a kormánynak kell megerősítenie. Az egyezményt a kormány június 28-án, az SZNT július 16-án hagyja jóvá. 1946. június 28. A magyar kormány a Külügyminiszterek Tanácsához intézett táviratában tiltakozik a csehszlovákiai magyarság egyoldalú kitelepítésének terve és a reszlovakizációs kampány ellen A távirat szerint a csehszlovák kormány eljárása „minden további rendezésnek elébe vágva fait accomplit akar teremteni”. Szalatnai Rezső a budapesti Szabad Szó hasábjain Kiáltványa világhoz című írásában tiltakozik a reszlovakizációs rendelet s általában a magyar kisebbség jogfosztása és üldözése ellen. 1946. július 1. Véget ér a reszlovakizációs kérvények leadására kijelölt 2 hetes határidő, amely során 108 387 család, azaz 352 038 személy kérte szlovákká minősítését. A reszlovakizáció a Csallóközben, a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban, valamint Gömörben a Feledi járásban ütközik a legerősebb ellenállásba, ezzel szemben a magyar etnikai sáv keleti és részben középső részének magyarsága, a városi polgárság, a nyelvhatáron vagy annak közelében fekvő, nyelvszigeti jellegű és vegyes etnikai összetételű települések magyar lakossága az átlagot meghaladó mértékben reszlovakizál. 1946. július 2. Edvard Beneš köztársasági elnök Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt, amelyben a CSKP 7, a CSNSZP, a Csehszlovák Néppárt és a DP 4-4,
