Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig
A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól...97 Végezetül, ha tetszik, ha nem: azt a kérdést is fel kell vetni, hogy vajon milyen szigorú mércével mérjünk tudományos eredményeink megítélése terén? Tartok tőle ugyanis, ha valóban nemzetközi mércét alkalmaznánk, igencsak rövidre sikeredhetne ez az áttekintés. így óhatatlanul kissé engedékenyebbnek kell lennünk: azt a bizonyos lécet, bizonyos nehezítő körülményekkel magyarázva (ami, tudjuk, a tudományban megengedhetetlen, de mégis) kissé lejjebb kell csúsztatnunk. Figyelmeztetően felemelt ujjal persze, hogy ez az engedmény csak időleges. í. Előzmények Az 1989-es rendszerváltást megelőzően a tudományos eredmények nagyobbrészt intézményektől függetlenül, illetve csak részben és lazán kapcsolódva valamilyen állami intézményhez, egyéni teljesítmények nyomán születtek. Több kísérlet történt viszont a szlovákiai magyar társadalomtudományi intézményrendszer) kialakítására. A legközismertebb ilyen kezdeményezés a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (népszerű nevén: Masaryk Akadémia) megalakulása volt 1931-ben. Ehhez kapcsolódik a csehszlovákiai magyar egyetemi ifjúság 1931. november 15-én, a pozsonyi Komenský Egyetem Jogi Karán megtartott nagygyűlése, amelyhez a rendezők (nagyobbrészt a Sarló mozgalom képviselői) egy memorandumot is megjelentettek, az elvégzendő tudományos munkák, diszciplínákra lebontott számbavételével.3 Maga az intézmény viszont rövid fennállása alatt nem fejtett ki számottevő tudományos tevékenységet. A második világháború után hosszú ideig szóba sem jöhetett egy legalább részben önálló magyar tudományos intézmény létrehozása. Csak 1968-ban a Csemadok Központi Bizottsága mellett alakított tudományos szakbizottság dolgozott ki javaslatot egy „csehszlovákiai nemzetiségi tudományos intézet felállítására”, ám ez az ismert történelmi események következtében nem valósulhatott meg. A tervezett tudományos intézetben hat részleg, mégpedig a nyelvtudományi, irodalmi, történettudományi, szociológiai, pszichológiai és néprajzi osztály kialakításával számoltak. Az intézet a Szlovák Tudományos Akadémia alá tartozott volna, „annak költségvetése és személyi állománya tekintetében is önálló intézeteként”.'1 Az Irodalmi Szemle hasábjain 1977-ben Nemzetiség és tudomány címr j szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, jelentőségéről, helyzetéről és eladatairól rendeztek ankétot. A nemzetiségi körülmények között művelt, ill 'e művelhető tudományról a legborulátóbban Mészáros László nyilatkozott. Szei te „szlovákiai magyar tudomány nincs” és „szlovákiai magyar tudományos alkc tómunkáról is csak megszorításokkal” beszélhetünk. Főleg az ehhez szükséges „szellemi teret” és a „magas fokú szervezettséget" hiányolta.5 Valamivel későb, 1979-ben Liszka József ugyancsak az égetően szükséges intézményes kereteket, publikációs lehetőségeket, a szakszerű szervezettséget, a munka kijelöléséhez elengedhetetlenül szükséges tudománytörténeti kutatásokat hiányolta, a Vasárnapi Új Szó hasábjain megjelent vitaindító írásában. A cikket hozzászólá
