Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Göncz László: Tudományos jellegű kötetek, publikációk a Muravidéken
90 Göncz László szlovén és magyar nyelvterületén előforduló jeles napokat és népi ünnepeket. E kiadvány a néprajz terén, illetve szűkebb témakörét illetően nagy valószínűséggel a legteljesebb tanulmánykötetnek tekinthető. Néprajzi vonatkozású kötetek jelentek meg más szerzőktől is. Említésre méltó Szabó Mária autodidakta gyűjtő munkássága, aki a régi magyar lakodalmas szokásokat, valamint a nyelvi ritkaságokat összegezte. Mindkét kutatási anyaga önálló kötetben látott napvilágot. A szegedi egyetem Néprajz Tanszéke több mint egy évtizedes kutatómunkát végzett a Mura mente magyarok lakta falvaiban. Két kutató, Mód László és Simon András a vidékre jellemző szőlőtermesztés sajátosságait és hagyományait dolgozta fel. Részben szociográfiai, részben néprajzi vonatkozású a térség kiváló néprajzkutatója, Kerecsényi Edit tollából még 1997-ben megjelent Távol a hazától című kötet, amelyben a szerző a Mura mentéről több hullámban történő kivándorlások bizonyos szegmentumait dolgozta fel. Az elmúlt mintegy másfél étized során főleg a helytörténet-kutatás terén láttak nagyobb számban napvilágot önálló kötetek és tudományos jellegű publikációk. E sorok szerzője (Göncz László történész) elsőként Lendva város és környékének történetét dolgozta fel, majd a későbbiek során megjelent monográfiája a muravidéki magyarság két világháború közötti történelméről, amely - a szakemberek véleménye szerint - alapműnek tekinthető a korszakon belül. Kovács Attila történész kiváló monográfiát írt az első világháborút követő földreform Lendva-vidéket érintő jellemzőiről. Úgyszintén monográfiának számít két őrségi település, Hodos és Kapornak múltját bemutató, 2005-ben megjelent terjedelmes kötet is, amelyben több muravidéki és magyarországi szakember tanulmánya kapott helyet. A vidék Magyarországtól történő elcsatolásával az elmúlt esztendőkben több tudományos konferencia és projekt keretében foglalkoztak. Zsiga Tibor szombathelyi történész a trianoni döntés előzményeit, sajátosságait és következményeit taglalja a Mura mente vonatkozásában (a kötet bizonyos részeit, például a vend kérdés értelmezését - részben indokoltan - erőteljes kritikával illették szlovén szakmai berkekben). A Lendvai Füzetek egyik tematikus száma is az elcsatolás kérdésével foglalkozik egy Lendván szervezett tudományos tanácskozás kapcsán. Mészáros Klára, Pozsonyban tevékenykedő művelődéstörténész a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem első rektorának, a Mura mentéről származó Dobronoki György jezsuita tanárnak állít emléket az MNMI által 2004-ben megjelentetett könyvben. A felsoroltak mellett több önálló kötet és tanulmány is a vidék hiteles történelmének a feltárását bizonyítja. A nyelvészeti tanulmányok bizonyos része - amint azt már hangsúlyoztuk - a maribori Magyar Tanszékhez kötődik, azonban az MNMI is adott ki néhány, a műfajhoz sorolható kötetet. A fontosabb művek közül említést érdemel Varga József nyelvésznek, a tanszék alapítójának és vezetőjének a muravidéki személynevekről írott nagyszabású munkája, valamint a vidék nyelvhasználatáról és ún. névdivat-változatairól közreadott kötete. Az említett szerző egyébként számos hosszabb-rövidebb nyelvészeti tanulmány szerzője. E téren nagyon fontos megemlíteni Bokor József, Guttmann Miklós, Kolláth Anna, Molnár Zoltán Miklós és