Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Lábadi Károly: A horvátországi magyarok és könyvkiadásuk (1990 - 2005)
Lábadi Károly A HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK ÉS KÖNYVKIADÁSUK (1990-2005) A horvátországi magyar tudományos könyvkiadás az elmúlt másfél évtizedben számos gátló tényező miatt nem bontakozhatott ki olyan mértékben, mint a Kárpát-medence többi, magyarok által is lakott országában, ahol többé-kevésbé 1989/90-től jó irányba vezető jelentős rendszerváltó társadalmi-politikai és gazdasági változások következtek be. A horvátországi magyarságnak 1991-ig egyetlen érdekképviseleti szerve volt: a Horvátországi Magyarok Szövetsége (HMSZ), amely kizárólag csak a művelődési egyesületek programjainak szervezésében érhetett el eredményeket. Az 1991-es évszám sorsfordulót mutat a horvátországi magyarság életében, ugyanis évekig elnyúló tragikus eseménysorozat kezdetét jelzi. Ekkor indult a Horvátország elleni szerb agresszió, amelynek eredményeként a horvátországi magyarlakta területek hét évig tartó szerb megszállás alá kerültek. Az évekig tartó kilátástalanságban minden jel arra mutatott, hogy a magyarság felmorzsolódik, kultúrája végképp megsemmisül, s a népcsoport túlélőit a teljes szétszórattatás veszélye fenyegeti. A szerb fegyveres erők már 1991 őszén befejezettnek tekintették a Drávaszög „felszabadítását”, ahol a horvátországi magyarság kétharmada élt. Gyakorlatilag teljessé vált a terület fegyveres megszállása, miáltal a Drávaszögben élő magyarság életterét leválasztották a függetlenségét kinyilvánító Horvátországról. A megtorlástól való félelem tízezreket késztetett menekülésre, az otthon rekedt öt-hatezres lélekszámú közösség pedig saját szülőföldjén hét esztendeig fogolyként élt a katonailag ellenőrzött „gettóban". Intézményrendszere visszafejlődött, alig működött, kisebb-nagyobb megszakításokkal csak az általános iskolákban folyt tanítás a kisszámú otthonmaradt gyermek számára. Az értelmiséghez tartozók közül néhány tanító és tanár maradt a megszállt területen, a többiek elmenekültek. Csupán a szabad részeken, elsősorban Eszéken, Zágrábban, valamint az anyaországban élő, illetve menedéket találó horvátországi magyar értelmiségiek tettek-tehettek kísérletet az intézményrendszer újbóli életre keltésére és az érdekképviselet megszervezésére. Könyv- és lapkiadást felvállaló érdekképviseleti szervezetek A háború előtt a Horvátországi Magyarok Szövetségének működése gyakorlatilag művelődési rendezvények szervezésére, valamint évkönyv és néhány egyéb, főleg tankönyvfordítás megjelentetésére korlátozódott. Erőnlétét meghaladta a horvátországi magyarság teljes érdekképviselete, amelyre törvényes keret sem adódott. A háborús események során a szervezet irányítója és az elnökség kö-
