Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Gábrity Molnár Irén: A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban az utóbbi másfél évtizedben
60 Gábrity Molnár Irén székötet kell kiemelni. Gerold László színháztörténeti könyve mellé színházkritikát publikált 2005-ben „Itt állok a róna közepén" (Forum, Újvidék) címmel. Az életrajztörténetek írói közt legismertebb Kalapis Zoltán művei (Lentségi arcképcsarnok és Életrajzi kalauz), amelyek lexikon jellegűek. Élet- és Korrajzok sorozatában a JMMT jelentette meg az alábbi műveket: Szimin Bosán Magda: Gálék. Gál László és Erzsébet kevéssé ismert élete (1994); Bosnyák István: Sinkóék. Sinkó Ervin és Rothbart Irma életútja, hang-, szín- és tévéjátékban elbeszélve (1995); Gallusz László: Az élet poklában. Bácskaiak vallomása az oroszországi hadifogságról (1997). Médiatörténeti kötetet a Forum publikált 2003-ban az újvidéki televízió történetéről, sajtótörténeti műként pedig Németh Ferenc: A nagybecskereki sajtó története (2004) érdemel említést. A művelődéstörténeti munkák közé tartozik Bela Duráncinak Petrik Pál festőről írt könyve (2004, Forum, Újvidék). Ugyanabban az évben publikálták Szeli István Tájkép- és portrévázlatok Zenta honlapjára című könyvét is. Raffay Endre az aracsi templomromról írt, Virág Gábor pedig a feketicsi református iskola történetét dolgozta fel. A magyar nyelvű szociológiai tanulmányokat nem kimondottan diplomás szociológusok írják a Vajdaságban, hanem tudósok/értelmiségiek, akiket a jelenkor időszerű társadalmi szerkezete, mozgásai és konkrét problémái érdekelnek. A kilencvenes évek második felében a folyamatos migráció és az áldatlan társadalmi-gazdasági helyzet közepette a magyar értelmiséget igen izgatta a vajdasági magyarság szülőföldön marasztalása és identitástudatának megőrzése, az oktatásstatisztika, a szórványosodás. Mimics Károly szociológus a demográfiai és népességi folyamatok kérdéseit elemezte. Önálló kötetei: Kisebbségi sors (Újvidék-Fórum, 1993); Kis-Jugoszlávia hozománya (Budapest, Flatodik Síp Alapítvány, 1996). Gábrity Molnár Irén gazdaság- és oktatásszociológiával, emberi erőforrással és kisebbségkutatással foglalkozik, de nem az egyetemi munkahelyi lehetőségének köszönve publikál magyarul, hanem a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatójaként. Körülötte fiatal kutatók gyülekeznek: Szlávity Ágnes, Diósi Viola, Dénes Tünde, Ódry Ágnes és a többiek. Losoncz Alpár jogász/közgazdászként dolgozik, de publikációiban főleg időszerű társadalomelméleti és filozófiai kérdéseket érint. Az emlékezés hermeneutikája című munkája (Forum, Újvidék) 1998-ban jelent meg, esszékötete Európa-dimenziók címmel pedig 2002-ben (Forum, Újvidék). Szociográfiai munkát publikált Tari István Akarsz egy Jugoszláviát címmel 2002-ben (Forum, Újvidék). Papp Richárd és neje Hajnal Virág „Mint leveleket a vihar..." címmel szerémségi szórványkutatásaikat és a tömbben élők vallási magatartását vizsgálták (2004, Forum). Időszerű publicisztika a 2004-ben nyomtatott mű Burány N.-Dudás K.-Németh I.—Tari I.: Szórványban címmel. Szociográfiaként jelent meg a JMMT gondozásában Burány Béla kötete Emberek, sorsok, katonák. így éltünk Dél-Pannóniában I. és II. (1991 és 1993 Újvidék), azután Simon István, Cs.: Sóvirág. Észak-Bánát szociográfiájához (1993) és Gallusz László: Földéhség. Szociográfiai portrék (1996, Budapest: S. P. T. Kft).
