Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Gábrity Molnár Irén: A magyar nyelvű tudományos könyvkiadás a Vajdaságban az utóbbi másfél évtizedben
52 Gábrity Molnár Irén dalmi kiadványok közül kimaradtak a szépirodalmi és nem tudományos jellegűek, valamint a határeseteknél egyeseket megemlítek mások lemaradtak.4 A kiadók által prezentált bibliográfiai adatokat szelektáltam; (például a JMMT és az Életjel könyveket 1990-2003 között elemeztem) válogatásom a társadalomtudomány területén a számomra legizgalmasabb publikációkat tartalmazza. Annyiban szubjektív a válogatás, hogy elsősorban azokat a könyveket említem, amelyeket ismerem, vagy olvastam róla. A tanulmányhoz és a hozzá tartozó bibliográfiához az alábbi módon folytattam adatgyűjtést:- Feldolgozott bibliográfiák elemzése; részleteinek mellékelése5- interjúk kiadóházak és civil szervezetek vezetőivel (élőszóban és e-mail útján)6:- lexikonok, évkönyvek elemzése7:- tudományos forrásmunkák konzultálása8- magyar nyelvű, társadalomtudomány jellegű könyvek, folyóiratok tanulmányainak és sajtóbeli kritikák elemzése9- könyvtári olvasó látogatások (Szabadkai Városi Könyvtár) adatgyűjtés céljából. 1. Előzmények A vajdasági magyarok kulturális és tudományos életének a körülményeit befolyásoló tényezők 1990-2005 között igen specifikusak. Míg a környező országok a reálszocializmusból a rendszerváltásnak köszönve elindultak Európa felé, a széthullott Jugoszlávia volt tartományában a lakosság Szerbiával együtt a diktatúra és a háború felé sodródott. A Jugoszláv/Szerb történelmi-politikai tényezők egymásra hatását a következőképpen taglalom:- A titói időszakban a nyugati támogatásoknak köszönhetően, a vajdaságiak viszonylagos jólétét eredményezte; ugyanakkor az ország nyitottsága, önigazgatású és reformtörekvések légkörében, a magyarok esetében azt eredményezte, hogy kialakult egy jellegzetes regionális tudat (büszkén vallották magukat vajdasági magyarnak), az értelmiségi alkotásvágy részben kielégíthető volt állami támogatással is, persze ha lojális volt a rendszerhez;-A Miloševič-idôszakban a háborús, nacionalista eufóriában Szerbia reformkészsége nehézkes volt, a világutazáshoz szokott, vállalkozóhajlamú vajdasági magyarok elszegényedtek. Különösen sok értelmiségi és szakember vándorolt el külföldre. A középréteg életszínvonala a létminimumra csúszott le, a kreativitás a tudomány és művelődés terén beszűkült, új módokat, utakat követelt magának. Hiányos állami támogatások mellett ekkor a civil (non profit) szervezetek is kivették részüket a kulturális és tudományos kezdeményezésekből;- A Dindié-kormány idején az volt tapasztalható, hogy az egyéni alkotásvágy nőtt, a magánkezdeményezések is beindultak, de ezek egyelőre helyzetfelmérésre és a konszolidálásra korlátozódtak. Még nem valósult meg a vajdasági magyar értelmiségiek autentikus önszerveződése, hiszen a tudományos intéz
