Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Biró A. Zoltán: Tudományos könyvkiadás Erdélyben 1989 után
42 Biró A. Zoltán tos társadalmi körben. A kiadványok kisebb része egy-két könyvesboltban is megjelenik, többnyire a szerző lakhelyén. A terjesztés-árusítás másik módját a nagyobb nyilvános rendezvények, ünnepek jelentik. Ezek a kiadványok kizárólag a szerző szakértelmére alapozódnak, mind a tartalom, mind a szerkesztés vonatkozásában. Elsősorban helytörténeti anyagok, családtörténetek tartoznak ebbe a csoportba, nem egy esetben gazdag tartalommal. g/ A tudományos könyvkiadás és tudományos munka web alapú megjelenítései Szakmai műhelyek és könyvkiadók már egyaránt törekednek arra, hogy weblapjaikon hírt adjanak a publikációkról. A web alapú szakmai publikálás azonban egyelőre a kezdeteknél tart. Ahány műhely és ahány kiadó, annyiféle módon oldja meg a feladatot, szakmai szempontból meglehetősen következetlenül és nagyon váltakozó színvonalon. Van, amelyik csak címet közöl és árat, van amelyik tartalomjegyzéket, a másik rövid ismertetést, a harmadik a kiadás technikai paramétereit. A teljes szövegközlés még a kezdeteknél tart. Tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy a web alapú kísérletek halmaza a tudományos könyvkiadás egyik sajátos szereplője, amely a maga során egyelőre épp olyan magányos és egyéni szereplő - a maga minden esetlegességével és jó szándékú kísérletezgetésével - mint a tudományos könyvkiadás minden más tipikus szereplője. Ezen a téren a Jakabffy Alapítvány és a Transzindex portál közös tudományos adatbázisépítési kezdeményezése mondható újszerűnek. h/ Könyvtárak A könyvtáraknak nagyon kevés esélyük van arra, hogy a tudományos könyvkiadás terén jelentős szereplők legyenek. Az intézményes beszerzési gyakorlat egyszerűen nem érvényesíthető, hiszen csak megközelítőleg lehet tudni, hogy ki, hol, mit publikált. Ha a sehol nyilván nem tartott kiadó az éppen soros tudományos kiadványát nem küldi el a könyvtárba, akkor a könyvtárnak nincs honnan tudnia, hogy mikor, hol, kinél keresse a könyvet. Jellemző adat: a Hargita Megyei Kulturális Központ házi könyvtárában szinte minden székelyföldi vonatkozású tudományos kiadvány megtalálható, miközben a társadalomtudományi képzéssel foglakozó EMTE Sapientia Csíkszeredái könyvtárában a térségre irányuló kutatásokat tartalmazó könyvek nem kerülnek be. A magyarázat egyszerű: az előbbi intézmény személyes és folyamatos „gyűjtést” végez terepen, üzletekben, rendezvényeken stb., az Egyetem pedig hivatalos beszerzést katalógusok alapján válogat. Természetesen vannak olyan könyvtárak, ahol a tudományos kiadványok nagyobb része föltehetően megtalálható (Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, Jakabffy Könyvtár, KAM könyvtára, a magyarországi támogatásból kiadott könyvek az OSZK-ban), de ennek ellenére a könyvtárak nem nevezhetők az erdélyi magyar tudományos könyvkiadás jelentős szereplőinek. A bemutatott rövid áttekintésből az látszik, hogy az egyes szereplők eltérő módon és eltérő mértékben érdekeltek a tudományos könyvkiadásban, akik pedig
