Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Liszka József: A szlovákiai magyar tudományos könyvkiadás a rendszerváltástól napjainkig
102 Liszka József magyar néprajzkutatás eredményeinek, illetve a szlovákiai magyar tájak néprajzi kérdéseivel foglalkozó nem szlovákiai magyar szakemberek munkáinak kíván megjelenési lehetőséget nyújtani, s emellett más, szlovákiai nemzeti kisebbség hasonló eredményei közzétételének is teret nyújt. A korábban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoporthoz, illetve a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságához kötődő nyelvészek 2001-ben létrehozták a Gramma Polgári Társulást, amelynek feladata a szlovákiai magyarok nyelvi vizsgálatához szervezeti kereteket biztosítani. Miután még ugyanabban az esztendőben a Magyar Tudományos Akadémia egy szlovákiai kutatóállomást hozott létre, a Gramma fölvállalta e kutatóállomás feladatainak az ellátását. Miközben a Dunaszerdahelyen működő Gramma Nyelvi Iroda elméleti és empirikus kutatásokkal is foglalkozik, nyelvi adatbázisokat létesít, a „nyelvtervezésbe” is bekapcsolódik.17 Bár egyelőre inkább „csak" a tudományos utánpótlás biztosítása terén fejtenek ki tevékenységet (konkrét témánk szempontjából tehát inkább csak másodlagosan jöhetnek számba), legalább felsorolásszerűen utalni kell azokra a felsőfokú oktatási intézményekre, amelyekből a jövendő évek, évtizedek tudományos kutatói is kikerülhetnek. A 20. század elején, az akkori Felső-Magyarország területén működő felsőoktatási intézmények az 1918-as határmegvonásokat követően vagy a megkisebbedett Magyarországra költöztek vagy megszűntek. Ily módon a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba, az eperjesi Evangélikus Jogakadémia pedig Miskolcra költözött. Nem sokkal utánuk a kassai Jogakadémia és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem is megszűnt. A két világháború közötti időszakban nem volt az akkori Csehszlovákiában magyar nyelvű felsőfokú oktatás. Főiskolai szinten ekkor mindössze a pozsonyi Tanítóképző Intézetben lehetett magyarul tanulni. A helyzet a második világháború után sem változott, hiszen gyakorlatilag az ezredfordulóig a pozsonyi Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, a nyitrai Konstantin Egyetemen Pedagógiai Karán (2003-tól a Közép-Európai Tanulmányok Karán), illetve a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen lehetett magyarul tanulmányokat folytatni. A rendszerváltás után áthidaló megoldásként városi egyetemek létesültek Komáromban és Királyhelmecen, a református lelkészhiányt enyhítendő megkezdte működését Komáromban a nem akkreditált Calvin János Teológiai Akadémia, illetve a tudósképzésben jelentős szerepet vállalt a Selye János Kollégium. A legfiatalabb, alapvetően magyar oktatási nyelvű egyetemünk a 2004/2005-ös tanévben beindult komáromi Selye János Egyetem, tanárképző, gazdaságtudományi és teológiai karokkal. Külön kutatóintézet ezek közül a nyitrai Közép-Európai Tanulmányok Kara, illetve a komáromi Selye János Egyetem égisze alatt működik. Publikációkban is testet öltött eredményekkel azonban ez ideig egyik intézmény sem büszkélkedhet. Amint már említettem, a rendszerváltás előtt gyakorlatilag nem állt a szlovákiai magyar társadalomkutatók rendelkezésére hazai magyar tudományos periodikum. Ez a helyzet csak az évezred végére változott meg. A Fórum Kisebbségkutató Intézetben készülő18 Fórum Társadalomtudományi Szemle mára a hetedik évfolyamában jár. 1999 közepén indult, abban az évben két számmal, majd
