Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
98 Nemzet és morál megosztani szándékozó illiberális hatalmi törekvések érvei számára. Az összefüggés problematikus helyzetekben akár ahhoz is vezethet, hogy az állam nem képes egyszerre hatékonyan és nemzeti alapon fellépni a nemzeti többségen belüli agresszív nemzeti indulatokkal szemben. Vagyis annak feltételezése, hogy a nemzeti kérdésről folyó vita nemzeti tekintetben nem folyhat az egyének morális egyenlőségének alapján, olyan következménnyel jár, hogy az ilyen vita azok közt is problematikussá válik, akik magukat a liberális nemzetállam többségi nemzetéhez tartozónak vallják. Ők sem dönthetnek ugyanis szabadon saját nemzeti preferenciáikról.159 Nemzeti tekintetben a korlátozásmentes többségi döntéshozatal tehát nemcsak a nemzeti kisebbség hatalmi korlátozására teremt lehetőséget, hanem a nemzeti többségen belüli kisebbség korlátozására is. Ugyanakkor meg kell vizsgálni még egy kérdést, amely megválaszolása nélkül a nemzeti kérdésekről folytatott morális vita lehetetlenné válik. Azt tudniillik, hogy lefolytathatják-e ezt vitát az egyének. Ha ugyanis erre érdemben nem képesek, akkor morális egyelőségük nemzeti vonatozásban irreálissá válik. Renan nyomán állítható, hogy az egyén képes nemzetiséget választani. Ugyanakkor a primordializmus érvrendszere kapcsán az is nyilvánvaló, hogy a nemzetek gyakran nem vagy nem pusztán egyéni választások alapján jöttek létre.160 Még ha nyilvánvalóvá is vált, hogy az egyén nemzeti kötődése nem törzsi, és identitásának nem is kell szükségszerűen agresszív elemekből állnia, illetve nem kerül feltétlenül azok uralma alá, annyi mindenképpen állítható, hogy létezik olyan nemzeti örökség, amelyet nem választ, hanem készen kap az egyén, s amely identitásának részévé válva jelentős befolyást gyakorol nemzeti preferenciáira. Azaz felnőttként nemzeti választásának alapja nem semleges. A nemzet ebben az értelmezésben alapvetően kollektív lényeggel bír, s így az egyéni választás nemzeti vonatkozásban vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy csak egy nagyon szűk térben mozoghat. Ezek az érvek tehát vagy kétségbe vonják, vagy legalábbis jelentősen szűkítik az egyén szabad választásának tézisét. A teljes választásképtelenséget kizárhatjuk a liberális nacionalizmus érvelési köréből, hiszen akkor az állam asszimilációs szándéka
