Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
8 Bevezetés zat olyan megoldást kínál, mely szerint nem pusztán a nemzeti kisebbségek jogai sorolhatók az emberi jogok közé, hanem az egyén nemzeti jogai is. Következésképpen minden egyénnek joga van nemzeti jogainak érvényesítésére függetlenül attól, hogy a nemzeti többséghez, avagy a nemzeti kisebbséghez sorolja-e magát az adott államon belül. Az államnak pedig kötelessége mind a szabadságjogok, mind pedig az igényjogok közé sorolható jogainak biztosítása. Ugyanakkor ebben a kérdésben is érvényes az az elv, hogy az emberi jogoknak az is alanya, aki szemben áll velük. E dolgozat megoldása a kantiánus hagyományt követi. Feltételezi az ember morális képességeinek olyan körét, melynek révén képes megismerni és megítélni mások övétől eltérő tulajdonságait, és bizonyítani kívánja, hogy e képességével a nemzeti sajátosságok vonatkozásában is élni tud. Sőt lehetségesnek tartja ezen értékítéletek politikai alkalmazását is. Mindehhez persze meg kell vizsgálni a nemzeti jogok mibenlétét. Az emberi és kisebbségi jogok viszonyának kényes volta ugyanis nyilvánvalóan nem csak egy korunk jogvitái közül, és az egyes álláspontok végső érvei nem pusztán jogi argumentumok. Gyökereik a nemzeti kérdéshez s annak kisebbségi vonatkozásaihoz, valamint az emberi jogok morális alapjainak különféle felfogásaihoz nyúlnak vissza. Éppen ezért mindenekelőtt ezeket kell szemügyre vennünk, ha megoldást kívánunk találni a problémára. Ennek kapcsán azt is meg kell vizsgálni, hogy miért nem sorolták a nemzeti kisebbségek jogait az emberi jogok közé a felvilágosodás morálfilozófusai. Tehát kérdésünk nem az, hogy miképpen alakult ki a nacionalizmusnak az emberi jogokat kétségbe vonó változata, hanem elsősorban arra a kérdésre kell választ találnunk, hogy a liberális nacionalizmus elvrendszere vajon miért nem kapcsolta a nemzeti jogokat az emberi jogokhoz.1 Természetesen jellemeznünk kell az akkor kialakult álláspontok mai következményeit is. Át kell tekintenünk, hogy a nacionalizmusról folytatott viták érvei közt melyek azok a szempontok, melyek egy emberi jogi felfogás alapjául szolgálhatnak. Ennek kapcsán fel kell vetni a kérdést, hogy vannak-e a nemzeti kérdésnek olyan morális alapjai, amelyek megfelelnek az emberi jogok morális alapjainak. S ha vannak ilyenek, akkor választ kell adniuk arra a kérdésre, hogy miként kapcsolhatóak be a nemzetiségi jogok az
