Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
84 Nemzet és morál ben legalább két lehetőséggel kell számolnunk. Az első szerint olyan szoros kötődésről van szó, amelyet nem bír eltépni az egyén, azaz ebben az esetben elvileg beszélhetünk a törzsi kapcsolatok újjáéledéséről. A második esetben fennmarad annak a lehetősége, hogy az egyén képes dönteni nemzeti hovatartozása tekintetében, azaz nemzeti identitásának érzelmi vonatkozásai nem uralják. Továbbá a vizsgálódás tárgya nemcsak az, hogy az egyén nemzeti identitásának érzelmi elemei meghatározó jelentőséggel bírnak-e vagy sem, hanem egyben az is, hogy milyen jellegűek. Agresszív szenvedélyek-e, vagy ez nem szükségszerű sajátosságuk. Végül pedig arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy lehet-e a nacionalizmusnak morálpszichológiája, és ha lehet, túlmutate a klasszikus utilitarizmus szempontjain. Vagyis mivel a nacionalizmus érzelmi elemeinek jelentősége nyilvánvaló, létezhet-e a nacionalizmus morálpszichológiájának olyan változata, amely lehetővé teszi a nacionalizmus emberi jogi interpretációját. Ennek kapcsán meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy a nemzeti érzésvilág és annak konkrét jellege mennyiben következik szükségszerűen az ember lelkivilágának alapvető elemeiből, része-e óhatatlanul az emberi identitásnak, valamint azt, hogy a nemzeti érzések szükségszerűen olyan szenvedélyek-e, melyek kizárják az eltérő nemzetiségű személyek nemzeti érzéseivel történő azonosulást és ezzel a velük való érzelmi kommunikációt, azaz a nemzeti érzés lényegét tekintve agresszív-e vagy sem. 3. Nacionális és prenacionális identitás Először is a nacionalizmus már jellemzett törzsi felfogásának kritikája kapcsán egy fontos megkülönböztetést kell tennünk. Meg kell vizsgálnunk a nacionalizmust megelőző identitásformák és a nemzeti identitás közti különbséget. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a nemzeti és prenacionális társadalmi struktúrában élő kisebbségeket egyféle jogfelfogás alapján ítéljük meg.150 A másik pedig a már részletezett álláspont, mely szerint a nacionalizmus lényegét tekintve a törzsiséghez való visszatérés, tehát az egyén nacionális kötődése törzsi kötődésként jellemezhető.
