Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Jegyzetek

Jegyzetek

1. Nyilvánvaló, hogy a nemzet és állam összekapcsolásának az a válfaja, amely nem fogadja el az emberi jogok érvényességét, szintén jelentős hatást gyakorolt a nemzetállam későbbi felfogásaira. Lásd Ludassy Mária: A nemzet kétféle fogalmáról. In: uő: „Sem vele, sem nélküle.” Változatok a szabadság témájára. Budapest, TTwins Kiadó, 1996, illetve MacCormick, Neil: Does a Nation Need a State? Reflections on Liberal Nationalism. In: Mortimer, Edward (ed.): People Nation & State. London-New York, I. B. Tauris Publishers, 1999, 125-130. p.

2. Egy barátja is bírálja minden vallási csoport iránti, tehát a katolikusokra is vonatkozó toleranciakoncepcióját. Richard Tuck szerint ugyan lehetségesnek tartotta a felfogást, ám nyilvánvalóan azt gondolta, hogy ez a toleranciapolitika a versengő vallási csoportok fejlődését segíti. Tuck, Richard: Scepticism and toleration in the sevententh century. In: Mendus, Susan (ed.): Justifying toleration. Cambridge, University Press, 1988, 33. p.

3. Locke a Grotius, illetve Lipsius által teremtett intellektuális hagyományon belül jóváhagyja az erős szuverén létét. Uo. 34. p.

4. Lásd Waldron, Jeremy: Toleration and Mill’s liberty of though and discussion. In: Mendus (ed.): i. m. 76. p.

5. Uo. 76. p.

6. Lásd Kedourie, Elie: Nationalism. Oxford, Blecwell Publishers, 2000, 13. p.

7. Uo. 17-25. p.

8. Lásd Smith, Anthony D.: National Identity. London, Penguin Books, 1991, 76. p.

9. Lásd Gellner, Ernest: Nationalism. London, Weidenfeld & Nicolson, 1997, 64. p.

10. Kant, Immanuel: Történetfilozófiai írások. Budapest, Ictus, 1995,

85. p.

11. Uo.

12. Uo. 86. p.

13. Wejand, Klaus: Kants Geschichtsphilosophie. Köln, Kölner Universitats Verlag, 1963, 143. p.

14. Kant és Herder vitáját és ezen belül Herder felfogásában a kanti univerzalizmussal szemben megjelenő individulalizmus jellegét is