Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
VI. A jogok és az esélyegyenlőség
Jogaink 219 nyában. De megteheti ezt az adott nemzeti kisebbség vezetőinek egy csoportja is, vagyis a nemzeti pluralizmus garanciáira az adott nemzeti csoporton belül is szükség van. 2.5. A nemzeti tisztelet elve A nemzeti kisebbségek jogai kapcsán az állam kötelességeit taglalva meg szokás állni a jogok lehető legszélesebbre tárásánál anélkül, hogy a nemzeti identitás lélektani összetevői helyet kapnának az igényelhető jogok között, noha a nacionalizmus nyilvánvalóan rendelkezik lélektani összetevőkkel. Amint az kiderült, a nacionalizmus lélektani összetevőinek is vannak morális dimenziói, éppen ezért morális vita tárgyává tehetők, és politikai dimenziói szintén alávethetők morális értékelésnek. Ezért igényeket támaszthatunk az állammal szemben ebben a kérdésben. Nevezzük ezt a területet a nemzeti tisztelet elvének. Arról van szó, hogy minden egyéni és csoportjog megadása esetén sem biztos, hogy az adott nemzeti csoport tagjai „otthon érzik" magukat az adott állam keretei közt. A probléma egyik lényeges elemét már Lord Acton felveti, amikor a nemzeti elnyomást többek között úgy jellemzi, hogy „semmibe veszik" a másik nemzetet.286 Lichtenberg szerint például Margalit és Ráz az államban a csoport kultúrájának és önérzetének védelmezőjét látja. Ezt nevezik ők önrendelkezésnek.287 Brian Walker pedig a nemzeti szimbólumokról, ünnepekről hozott állami döntést ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a hivatalos nyelv kérdését. Ezek szerinte az etnikai hegemónia modelljéhez kapcsolódnak.288 A nemzeti tisztelet igényével szemben felvethető, hogy nem jogi kérdés, így nem kell törvények által rendeznie az államnak. Ám mégis ezt teszi, és tennie is kell. Az állam, minthogy lélektani vonatkozásai is vannak, szimbólumokat, ünnepeket választ magának. Nemzetállamként ezeket javarészt jelentős nemzeti eseményekhez, személyiségekhez köti, és törvény által szabályozza, biztosítva polgárai számára a jogot az ilyen ünnepek megünneplésére, a szimbólumok használatára. Sőt bizonyos helyzetekben egyenesen kötelezi őket erre. Ugyanakkor az állam szimbólumrendszerébe nyilvánvalóan belefoglalhatok a többségétől eltérő nemzetiségű polgárainak értékes nemzeti
