Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

VI. A jogok és az esélyegyenlőség

Jogaink 211 mokratikus állam senkit sem kényszeríthet ilyen állás betöltésé­re és a hozzá szükséges ismeretek elsajátítására. Ugyanez lehet a helyzet az állam nemzetileg homogén területein is, hacsak hosszú folyamat eredményeképpen nem váltak elegendően al­kalmassá az ilyen feladatok betöltésére. Ám más a helyzet ott, ahol az adott nemzeti kisebbség tagjai élnek. Hasonló probléma jelenik meg az államilag szabályozható feliratok nyelvének kérdésében. Ha az állam szabadon dönthet erről a kérdésről, s a feliratok nyelve nem kötődik az adott he­lyen élők jogához, akkor nyilvánvalóan hátrányba hozza azokat az egyéneket, akiknek nem anyanyelve a feliratok nyelve. Van a hátrányba hozásnak egy finomabb megoldása is, mégpedig az, hogy nem minden felirat jelenik meg csak a hivatalosnak minő­sített nyelven, némelyek megjelenhetnek kétnyelvűén. Gyakran a hivatalosnak nem minősített nyelven megjelenő feliratok ki­sebb táblán jelennek meg, vagyis ezeken kisebb betűket hasz­nálnak, mint a hivatalos nyelven megjelenőknél - amint az pél­dául Szlovákiában történt -, ezzel is jelezve, hogy itt másodren­dű, tehát kisebb értékű nyelvről van szó, mint az állam által hi­vatalosnak minősített. Az információszabadság, tehát esetünkben az információ közlésének a szabadsága a kisebbség nyelvén, valamint a köz­­szolgálati médiákhoz való hozzájutás joga, természetesen szin­tén az adott kisebbség nyelvén, olyan jog, amely eredeztethető az egyén jogából, de nyilvánvalóan vannak közösségi dimenziói is. Esetükben pedig szükség lehet az állam intézményeire. Pél­dául a közszolgálati médiában való részesedés miatt. De a fentiek alapján az egyéni jogból következik a kisebbsé­gi nyelv elismerésének joga, illetve a településnevek, az utcane­vek, valamint az egyéb jelzések felállításának joga, illetve egyéb jelzések kisebbségi nyelven történő feltüntetésének joga. Az egyén ugyanis elvárhatja ezek érvényesítését. És léteznek olyan eljárások, amelyek révén szabadon kinyilváníthatja ebbéli egyé­ni akaratát. 2.2. Oktatási jogok Az oktatás nyelvét illetően a hivatalos nyelv rendező elvéből ki­indulva az anyanyelvi oktatás kérdésköre is megoldható. Az ok­

Next

/
Thumbnails
Contents