Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
VI. A jogok és az esélyegyenlőség
196 A jogok és az esélyegyenlőség gánkézben levő sajtóorgánumok megjelentetésének, a magántulajdonban levő rádió, televízió működtetésének joga. Ugyanakkor ez a szabadság a verseny szabadsága is egyben. A verseny szabadsága nemcsak a győztesek és vesztesek váltakozását eredményezheti, hanem egyes társadalmi csoportok tartós hátrányba szorítását és mások domináns helyzetének megszilárdulását is.269 A versenytársadalom ilyen tulajdonsága pedig nemzeti vonatkozásban tovább növeli az elmaradottabb kisebbségek hátrányait. Esetünkben például nyilvánvalóan nem oldja meg a cigányság problémáit, sőt gyakran elmélyíti azokat, még akkor is, ha az érintetteknek jogukban áll vállalni identitásukat, s megalapíthatják intézményeiket. A negatív nemzeti szabadság érvényesülése ugyanakkor még egy - már részletezett - korlátba ütközik, abba, hogy az állam a nemzeti identitás számos kérdésében nem lehet semleges. Az államnak szüksége van hivatalos nyelvre, gazdaságpolitikára, kultúrpolitikára, oktatáspolitikára, vagyis politikai döntéseket kell hoznia olyan területeken, amelyeknek óhatatlanul vannak nemzeti dimenziói is. Ha az ilyen döntések egy nemzeti csoport igényeihez kapcsoltan olyan államban születnek, amelyben több nemzeti csoport is él, akkor a többieket az elsőhöz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozza. Tehát az állami be nem avatkozás nemzeti vonatkozásban nemcsak nem elégséges a nemzeti szabadság biztosításához, de a nemzeti szabadság ilyen körülmények közt nem is lehetséges. Ez nem jelenti, hogy az egyének és csoportok nemzeti életének ne lennének olyan területei, amelyek államon kívülinek tekinthetők, de mindenképpen állítható, hogy nemzeti életüknek számos olyan területe van, amely állami vetülettel is bír. Következésképpen az állam tartózkodása a nemzeti élet magánéleti területeibe történő közvetlen beavatkozástól részben ugyan megragadható a szabadságjogok fogalmaival, ám itt is megjelenhet az állam közvetett hatása. Más területek viszont az állam nélkül nem létezhetnek. Esetükben a nemzeti szabadság állapota csupán a szabadságjogok révén nem biztosítható, ezért az igényjogok nemzeti vonatkozásait is meg kell vizsgálnunk. Nélkülük az állam nemzetállami jellege nyilvánvalóan kedvezőtlen helyzetbe hozza azokat, akik nem az államnemzet tagjai. E
