Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
Emberi és polgári jogok 185 béri jogi tartalmukat. Például számos emberi jog sem illeti meg egyenlően az embert, ha nincs nemzeti dimenziója.258 Az egyes emberi jogok kapcsán példaként említhetnénk a szólásszabadság és a nyelvi jogok kapcsolatát.259 Olyannyira nyilvánvaló e kapcsolat, hogy Bíró Gáspár azt állítja, hogy ha „a szabadsághoz való jog klasszikus megnyilvánulásait, vagyis a lelkiismereti, a szólás- és az egyesülési szabadságjogát a legtágabb értelemben vett választási jogként értelmezzük egy általános szintézis keretében”,260 akkor az identitáshoz való jogot kapjuk meg mint alapvető emberi jogot. Ez a tanulmány azonban magában a nacionalizmus eszméjében lát olyan elemeket, amelyek emberi jogi természetűek. Persze ebben az esetben nem állhatunk meg a klasszikusnak tekinthető szabadságjogoknál, nem is beszélve is a locke-i kivétel elvének fenyegető voltától. Egyrészt az emberi identitás a nemzeti identitásnál tágabb fogalom. Továbbá az emberi méltóságnak a nemzetre is kiterjeszthető elve, az egyén nemzeti méltósága arra az emberi morális képességre épül, amely révén megtudja különböztetni egymástól a nacionalizmusnak az emberi jogok morális alapjaival összeegyeztethető és azokkal összeegyeztethetetlen elemeit. Azaz ily módon egyrészt a nacionalizmus egyes lényeges elemeire épül a jogvédelem koncepciója, másrészt kirekeszthetőek belőle a nemzeti identitásnak az emberi jogokkal szembenálló elemei. Ugyanakkor Bíró Gáspár felfogásával kapcsolatban le kell szögezni, hogy a klasszikus emberi jogok nyilvánvalóan megjelennek a nacionalizmus számos elemében. Az eddigiek során az is világossá vált, hogy a politikai jogok sajátos köre nélkül az egyén nem képes érvényesíteni ezen jogait, azaz az állam intézményeire és ezek révén közösségi akaratérvényesítési intézményekre van szüksége. Következésképp a nemzeti szempontból kisebbségben élők akkor bírnak egyenlő eséllyel a többséghez tartozókkal szemben, ha az állam intézményrendszere biztosítja részvételüket a kisebbség és a többség közös ügyeinek eldöntésekor, valamint biztosítja a lehetőséget, hogy dönthessenek saját ügyeikben. Vagyis indokolt a politikai jogok kiterjesztése a nemzeti sajátosságok egy jelentős körére, részben a közös döntéshozatal valamely formájában, például a föderatív berendezkedés, az egyetértési jog, a döntésekben való részvétel joga annak alapján, hogy az egyes megoldá
