Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

V. Emberi jogok - nemzeti jogok

180 Emberi jogok - nemzeti jogok Nemzeti értelemben is érvényesülnie kell mind a negatív nemzeti jogoknak, azaz a jognak a be nem avatkozásra, mind a pozitív jogoknak, azaz a jognak a segítségre, mind az adminiszt­rációs jogoknak. Narveson szerint ugyanis minden alapjog ese­tében ez utóbbihoz jutunk el. Ahhoz, hogy miképpen adminiszt­rálják az adott jogot. Jogunk van tehát arra, hogy jogainkat meg­felelő módon és ésszerűen adminisztrálják. Pozitív jogaink ese­tén jogunk van mások bizonyos fajta aktivitására. És ez az adott jog adminisztrálását is jelenti. A negatív jogok esetében pedig annak hatékony megakadályozására van jogunk, hogy kárt okozzanak nekünk.251 Nyilvánvaló, hogy aligha minősíthető indulati tényezőnek pél­dául az egységes vámhatárok szükségessége a feudális áru­­megállítási joggal szemben, az egységes törvényes rend, az egy­séges hivatalos nyelv, az anyanyelvi képzés, a tudomány és a közigazgatás nyelve és kapcsolatuk az anyanyelvi képzéssel szemben. Ugyanúgy a tudomány és a gazdaság kapcsolata vagy éppen az az elv, hogy ezek a nyelvek beszélt nyelvek, és így fo­lyamatosan fejlődő, gazdagodó nyelvek legyenek, ne pedig holt nyelvek. Ugyanakkor ezek és más elgondolható elemek kulcs­szerepet játszottak a nacionalizmus kialakulásában. Megérté­sük lehetősége pedig egyben morális értékelésük lehetőségét is jelenti. A felsorolt példák mindegyikével kapcsolatban feltehetők olyan morális természetű kérdések, amelyek alapja az egyén. A felsorolt példák alapján a nacionalizmus morális alapjai nem függetlenek az egyéntől, s aligha állítható róluk, hogy az egyéni akarat irreleváns ebben a kérdésben, minthogy kollektív termé­szetű problémáról van szó, amelyben az egyén csupán valamely kollektíva részeként, a kollektíva szabályainak alárendelve értel­mezhető. Ugyanakkor számos esetben mégis ez történt. Példá­ul ezt jelzi Hobsbawm inštrumentalista nemzetalkotási elméle­te. Nemzeteket úgymond alkotni kell, központilag kell kialakíta­ni azokat a tényezőket, amelyek a nemzettudat nélküli embere­ket nemzettudattal bíró emberekké változtatnak. Ezért egy köz­ponti sémába kell beilleszteni őket. S ez a nézet nyilvánvalóan jelentős hatással volt számos nemzet születésére. Ugyanakkor aligha lehet szabadon megválasztani e sémát. Amint az az instrumentalizmus kritikája kapcsán világossá vált, a nemzetek

Next

/
Thumbnails
Contents