Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
Emberi és polgári jogok 175 bözőségek sokfélesége miatt, nem jelenthet ugyanolyan intézményeket és lehetőségeket még egyazon kisebbséghez, illetve többséghez tartozó személyek estében sem. Például a többség tagjai is élhetnek helyileg kisebbségben, vagy egy regionális többséget alkotó kisebbséghez tartozó személyek is élhetnek szórványban. Ám az ilyen esetben felvetődhet a kérdés, hogy nevezhetjük-e szabadságnak ezt az állapotot. Nyilvánvaló ugyanis, hogy más lehetőségekkel bírnak a nagyobb, illetve a kisebb létszámú nemzeti csoportok, sőt ezek egyes tagjai és alcsoportjai. Éppen ez az érv hangzik el oly gyakran a nemzeti homogenizáció alátámasztásaként a nemzeti kisebbségek nemzeti jogok általi úgymond gettósítását bírálva és a nemzeti többség kultúráját a nemzeti lehetőségek feltételeként értékelve. Ám az egyénnek a nemzeti kollektívában megjelenő szabadságát eredeztethetjük abbéli akaratából is, hogy ilyen közösséget alkosson. Sőt elsősorban belőle kell eredeztetnünk, hacsak nem valljuk a szabadság olyan felfogását, hogy az állam jogosult kijelölni, miben is rejlik polgárai szabadsága. Ebben az esetben, mint az már korábban kiderült, a liberális demokrácia alapelveivel kerülünk összeütközésbe. Ha az egyéni akarat a kérdés értékelésének alapja, akkor a kollektíva intézményes tere a kollektíva teljesítményének szintjével is mérhető. Azaz olyan intézmények kialakítása indokolt, amelyek arányban állnak az adott kollektíva társadalmi kapacitásaival. Ezeket az intézményeket egyébként a liberális demokrácia alapelveit magáénak tekintő közösség méltányosnak is tekinti, még abban az esetben is, ha nem is jelentenek azonos státust a többséggel vagy éppen egy nagyobb, vagy más helyzetben levő kisebbséggel. Az egyenlőség ebben az esetben a nemzeti fejlődés olyan lehetőségében rejlik, amely nem akadályozza az adott csoport tagjainak és a csoport egészének teljesítményeit. Az ilyen helyzet a különböző nemzeti csoportok eltérő teljesítményeit fogja ugyan eredményezni, ám ebben az esetben teljesítményük tőlük függ, az állam intézményes lehetőségei rendelkezésükre állnak. Az egyes államok közti különbségek tekintetében is hasonló különbségekről beszélhetünk. Például ilyen a nemzetihez részben hasonló egyenlőtlenségek megoldása. A vallásszabadság sem azt jelenti, hogy minden vallást és egyházat ugyanakkorává tesz az állam. Mint ahogy a sajtósza
