Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
Emberi és polgári jogok 169 választható a törzsiségtől és más, a modernitást megelőző társadalomszervezési formáktól. A nacionalizmus ugyanakkor a maga teljességében nem bír olyan szenvedélyszerű természettel, amely lehetetlenné tenné a racionális egyéni döntést nemzeti kérdésekben. Ezenkívül a nacionalizmus szenvedélyszerű felfogása sem azonosítható maradéktalanul a nacionalizmus érzelmi elemeivel, így a nacionalizmusnak van morálpszichológiája. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a nacionalizmus éppen részbeni örökségjellege miatt korlátokat állít az egyén döntései elé, hiszen az egyén nemzeti identitásának számos elemét készen kapja. Ám modernizációs elemei miatt a nacionalizmus egyéni döntésen alapuló változás tere is lehet, tehát az egyén nemcsak tartozéka nemzetének, hanem alkotója is. Kiderült, hogy a nacionalizmus fogalmának tartalma és az adott nemzeti körülmények megismerhetősége révén az egyén képes morális ítéletalkotásra, valamint morális vitára nemzeti kérdésekről mind saját nemzetének más nézeten levő tagjaival, mind más nemzetek tagjaival, a másik kapott adottságainak figyelembevételével. Mindegyik emberi magatartásforma emberi jogi védelmének feltétele volt, hogy individuális legyen, azaz az egyén döntésének eredményeképpen születhessenek döntések az adott területen. Ugyanakkor a nemzet kollektív dimenziókkal is bír, ezért a nemzetiségi magatartásformák individualizációja, illetve annak mértéke a következő probléma, amelyre választ kell adnunk, ha emberi jogi dimenziót kívánunk adnia nemzetiségi jogoknak. Arra a kérdésre, hogy fennáll-e a választás az egyes nemzeti identitások között, vagyis lehetséges-e az identitásváltás, az a válasz született, hogy lehetséges, de ez lemondással járó folyamat. Éppen ezért kikényszerítése nyilvánvalóan sérti az érintett egyén esélyegyenlőségét. Ugyanakkor önkéntes elhatározás alapján, nem hatalmi kényszer alatt született szempontokat mérlegelve aligha kifogásolható. Ugyanakkor a nemzeti döntések számottevő része közösségi döntés. Chandran Kukathas szerint egyéni és politikai összekapcsolása révén kell összhangot teremteni a liberalizmus és a közösségi értékrend között. A liberalizmusnak szerinte jó oka van rá, hogy kitüntetett jelentőséget tulajdonítson az egyéniségnek, ugyanakkor ne becsülje le a közösség érdekeit, amelyek
