Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
A nemzetek jogának problémája 157 egyes nemzetek egyes tagjainak jogává és más tagjainak jogtalanságává. A nemzetek jogának felfogása ugyanakkor nem egységes minden elemében; léteznek erősebb és gyengébb változatai. Erős változata szerint jogai alapvetően a nemzeteknek vannak. Ennek is a legkeményebb felfogása szerint jogai mindenekelőtt egy nemzetnek vannak, saját nemzetemnek. Saját nemzetemhez képeset minden más nemzet, illetve egyén csak e nemzet jogigényeinek viszonylatában rendelkezhet jogokkal. A felfogásban nemcsak a nemzeti kisebbségek jogai, hanem minden más nemzet jogai is kétségbe vonhatók. A puhább felfogás elismeri a nemzetet oly módon, hogy az adott nemzeti többség nem kötelezhető az államban élő nemzeti kisebbség létének elismerésére. Állíthatja, hogy az adott nemzeti kisebbség nem is létezik, illetve nem létezhet, azaz nincs joga a létezéshez. Ennek az állításnak emberi jogi szempontból kétféle megoldása lehetséges. Az első szerint az állam által a kisebbséghez soroltak nem lehetnek az adott állam polgárai függetlenül saját szándékuktól. Tehát megvonható tőlük az állampolgárság, s ennek eredményeképpen adott esetben az állam területén való tartózkodás joga, sőt akár az élethez való joguk is. A másik megoldás alapján azt jelenti ki róluk az államhatalom, hogy részei az államot alkotó egyetlen nemzetnek, éppen ezért sajátos jogaik nem lehetnek. Csak akkor rendelkezhetnek ugyanazokkal a jogokkal, melyekkel az állammal azonosnak tekintett nemzet tagjai bírnak, ha maguk is elismerik az állam döntését, és azonosulnak a többséggel. Ellenkező esetben viszont az állami akarat ellen lázadnak, azaz az állam szuverenitását veszélyeztetik, éppen ezért szankcionálhatók az államhatalom részéről. Az állam azonosítása a nemzettel ebben az esetben a mindenkori többség jogává válik, illetve a képviseleti demokráciától eltérő centralizált rendszerekben az adott nacionalista diktatúra hatalmi elitjének joga. Az erősebb változat első esetéből nyilvánvalóan következik, hogy a nemzeti jogok úgymond „univerzálisabbak” az emberi jogoknál, azaz ezeket kell alapjogoknak tekintenünk, s nekik kell megfelelniük az egyéb, értelemszerűen alacsonyabb rendű jogi normáknak. Az erősebb változat első változata lényegét tekintve
