Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Morális egyenlőség - nemzeti egyenlőség 141 tételezzük egy felsőbbrendű elit létezését az egyes nemzeteken belül, akkor azt sem zárhatjuk ki, hogy minden ember rendelkezik ilyen képességgel. Tehát nemcsak a primordiális örökség jellegének, hanem egyéni döntések következménye is, hogy az adott nemzeten belül melyik irányzat, értékrend milyen súlyt kap. Aligha cáfolható, hogy az egyén képes kialakítani saját véleményét annak a nemzetnek az egyes alkotóelemeiről, amelyiktől nemzeti környezetét, nemzeti identitásmintáit készen kapta. Ugyanakkor nyitva marad a kérdés, hogy képes-e ugyanerre más nemzetek vonatkozásában. Az emberek egyenlő nemzeti méltóságáról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha nemcsak saját, hanem más nemzetek pozitív és negatív vonásait is képesek megítélni. A probléma egyik lehetséges megoldása, ha a nemzethez tartozást az ember lényegi értékei közé soroljuk, amely nélkül az egyén nem képes megismerni tágabb világát. Azaz a nemzet egyfajta pótolhatatlan és megkerülhetetlen közvetítő szerepet kap az egyéni és az egyetemes közt. Kant dilemmájának ez a feloldási kísérlete jelentős érveket sorakoztat fel egy emberi jogi felfogás számára is. A kérdés egyik nagy jelentőséggel bíró megoldási kísérlete az a felfogás, mely szerint egyéni választás ugyan lehetséges, ám a nemzeti csoport az a szint, amely közvetíti az egyéni akaratot az egyetemes emberi felé. Vagyis a nemzeti révén juthat el az ember az egyetemes emberihez, s ebből következően a nemzet sajátos és megkerülhetetlen erkölcsi jelentőséggel bír. A nemzet tehát egyfajta megkerülhetetlen közvetítő csoport, melyen kívül nem vezet egyéni út. A közvetítés ilyen felfogása ugyanis feltételezi, hogy az egyénitől az egyetemeshez a nemzetin keresztül lehet eljutni. Következésképpen a nemzet előfeltétele az egyén eljutásának az egyetemeshez. Ha pedig ez így általánosan igaz, akkor más, a nemzeten kívüli út nincs. Következésképpen a kanti megoldás irreálissá válik. A nemzet köztes kategóriájának felruházása az erkölcsi egyetemesség tulajdonságával nyilvánvalóan nemcsak abban az esetben megoldhatatlan, ha a nemzetit az egyetemes emberi fölé emeljük, szakítva a liberalizmussal, hanem akkor is, ha az egyetemes emberi általános előfeltételének tekintjük. Ám
