Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
116 Nemzet és morál A vita érvei arra a kérdésre világos választ adtak, hogy a nemzeti választás lehet egyéni választás. Ám azt is le kell szögeznünk, hogy az egyéni választás elvét nemzeti vonatkozásban két tényező korlátozza. Az egyik, hogy a nemzet szabad egyéni választását a nacionalizmus nem mindegyik válfaja teszi lehetővé. A másik pedig, hogy az egyén választását befolyásolja a létező nemzeti örökség. Ennek kapcsán pedig felvethető a kérdés, hogy következik-e a nacionalizmus kialakulásának módjából válasz alapkérdésünkre, hogy tudniillik emberi jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai. Csak akkor következhetne olyan válasz, hogy a nemzeti jogoknak teljes egészükben kívül kellene esniük az emberi jogok körén, ha a nacionalizmus minden eleme és mindegyik változata az emberi jogok elveivel szemben állva alakult volna ki, és ezt a tulajdonságát mindmáig megtartotta. Ez azonban nyilvánvalóan nem védhető állítás. Ha azonban vannak olyan vonatkozásai a nemzeti kisebbségek jogainak, amelyek nem állanak szemben az emberi jogok elveivel, akkor az a kérdés, melyek ezek, s persze az, hogy hogyan felelnek meg az emberi jogok kritériumrendszerének. A korábbi kérdést módosított formában ugyan, de ismét fel kell tennünk. Azt tudniillik, hogy a nemzeti jogok teljes egészükben, tehát minden változatukban és minden területük tekintetében megfelelnek-e az emberi jogok kritériumainak. Ha igen, akkor a nacionalizmus minden fajtájának s területének jogi kifejeződése emberi jogi természetű. Ám ha ez nem áll fenn, tehát vannak a nacionalizmusnak olyan elemei, amelyek nem emberi jogi természetűek, illetve ellentétesek az emberi jogok elveivel, akkor azt a megállapítást kell tenni, hogy a nacionalizmus teljes egészében nem felel meg az emberi jogok elvrendszerének, ám teljes egészében nem is áll ellentétben vele, tehát lehetnek emberi jogi természetű elemei is. Következésképpen különbséget kell tenni a nacionalizmus olyan elemei között, amelyek megfelelnek az emberi jogok elveinek, és azok között, amelyek nem. E megkülönböztetés szükségessége nem zárja ki a kérdés emberi jogi megítélését, ugyanis ilyen megkülönböztetés nélkül számos más jog sem kerülhetett volna az emberi jogok közé. Például a vallásszabadság, hiszen a vallások nem mindegyike, illetve egyes vallások nem mindegyik hittétele felel meg az emberi jogok értékrendjének, különben például az inkvizíciót, sőt
