Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
106 Nemzet és morál képes erre az ember. Az egyes államok és politikai rendszerek kapcsán jól kivehető, hogy az egyéni ítéletalkotási képességet jelentősen befolyásolja az állam magatartása, tehát segítheti vagy éppen akadályozhatja az egyéni véleményalkotást. Nem mindegy, milyen mértékben védi és támogatja az egyén képességét önálló véleményalkotásra nemzeti kérdésekben, avagy milyen mértékben korlátozza azt, alárendelve saját nemzeti normáinak. Ugyanakkor az egyéni felelősség kétségkívül megragadható az állami hierarchia minden szintjén, minthogy morálisan megítélhető a problémakör, az, hogy az állam hatalmi pozícióit elfoglaló személyek döntenek ezekben a kérdésekben. Következésképpen még a konstruktivista modell esetleges elfogadása esetén is szükséges az egyéni döntés feltételezése, még ha egy szűk elit tagjaként hozza is azt meg az ember. Ha pedig nem feltételezzük egy felsőbbrendű elit létezését az egyes nemzeteken belül, akkor azt sem zárhatjuk ki, hogy minden ember rendelkezik ilyen képességgel. Tehát nemcsak a primordiális örökség jellegének, hanem egyéni döntések következménye is, hogy az adott nemzeten belül melyik irányzat, értékrend mekkora súlyt kap. Aligha cáfolható, hogy az egyén képes kialakítani saját véleményét annak a nemzetnek az egyes alkotóelemeiről, amelytől nemzeti környezetét, nemzeti identitásmintáit készen kapta. Ugyanakkor nyitva marad az a kérdés, hogy képes-e ugyanerre más nemzetek vonatkozásában. Az emberek egyenlő nemzeti méltóságáról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha nemcsak saját, hanem más nemzetek pozitív és negatív vonásait is képesek megítélni, méghozzá nem csak annak alapján, hogyan viszonyul saját nemzetükhöz a másik. Felvethető ugyanis, hogy nemzeti vonatkozásban egyetemes értékek alapján azért nem lehetséges az ítéletalkotás, mert az ehhez szükséges ismeretanyagot az ember nem elsődlegesen kapja társadalmi környezetétől. Másodlagosan kap ugyan környezetétől efféle ismereteket, azaz saját nemzeti környezetén kívül tud emezt-amazt más nemzetekről is. Ám az efféle ismereteket saját nemzeti kultúrájának szűrőjén keresztül, közvetített formában kapja. Ezért az ilyen ismeretek szintje az esetek többségében - kivétel ebben az esetben is lehetséges - messze elmarad azoknak az ismereteknek
