Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nemzeti szenvedély 103 sát autonóm kulturális szférák teremtésével kisebbségei számára, részévé téve azokat saját nemzeti identitásuknak. Ily módon a nemzeti identitás plurálissá válik. A nemzeti identitás második dimenziója azzal függ össze, ahogy a politikai közösség elképzeli önmagát. A politikai közösség összetett entitás, ezért definiálása nemcsak problematikus, hanem Parekh szerint negatív következményekkel is jár. A nemzeti identitás meghatározása ugyanis delegitimizálja az egyes nemzeti kisebbségeket, árt anyagi és egyéb érdekeiknek, és nehézzé teszi számukra, hogy azonosuljanak a politikai közösséggel. A nemzeti identitás harmadik összetevője pedig az adott közösséghez való viszonyulás módja. Itt nem tulajdonról van szó, ez egy viszony, az a mód, ahogyan identifikáljuk magunkat egy közösséggel. E közösség tagjaival összetartozónak érezzük magunkat, más közösségek tagjaival pedig nem. Ugyanakkor Bhikhu Parekh szerint a közösség iránti elkötelezettség nem lehet permanens és feltételek nélküli. Nemcsak az egyén kötelezi el magát a közösség iránt, hanem a közösségnek is el kell köteleznie magát az egyén iránt, s úgy is kell bánnia vele, hogy az egyén is a közösség egyik tagjának tekintse magát.165 Az ilyen identitás és a politikai közösséggel történő identifikáció közti összhang megteremtése a szerző célja. Vagyis az, hogy a politikai közösség politikai institucionális jellegét összhangba hozza a nemzeti közösség etnokulturális jellegével. A nemzeti identitásnak tehát olyannak kell lennie, hogy a nemzeti kisebbségeket ne szorítsa ki a politikai közösségből. Parekh megoldása autonomista, azaz intézményi, illetve a társadalomtól elvárható elismerés szintjén etikai. Nála az egyén és közösség kölcsönös elismerése teremti meg az identifikáció alapját.166 Ugyanakkor ez az elemzés homályban hagyja azt a kérdést, hogy morálisan mire jogosult az egyén, tehát mit érvényesíthet még abban az esetben is, ha a közösség nem egységes az elismerésében és a vele való bánásmód kérdésében. További megoldandó probléma, hogy érezheti-e a közösségi összetartozás egy olyan fajtáját minden más emberrel az egyén, mellyel a nemzeti összetartozás is megítélhető. Azaz nemzeti értelemben védheti-e mások nemzeti identifikációját akkor is, ha maga más nemzethez sorolja magát, és vajon képes lehet-e ilyen védelmezésre saját nemzettársaival szemben is. E kérdések megvála-
