Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
III. Az etnikailag vagyes házasságok alakulása Kassán 1920 - 1938 között
80 Az etnikailag vegyes házasságok alakulása Kassán lek valamelyike már korábban kikeresztelkedett. További korlátja a vegyesházasság-mutatónak, hogy csak egy speciális korösszetételű, csekély számú népességet írhatunk le vele. Az egykor a történelmi Magyarországhoz tartozott területek zsidósága esetében a vegyes házasságok elemzésekor az asszimilációval kapcsolatos elméleti problémák is felmerülnek. Az egyik ilyen probléma, hogy vegyesházasság-mutatót csak az uralkodó, többségi nemzethez, tehát a magyarokhoz való asszimiláció vizsgálatához használják. A házasuló felek felekezeti adataiból tehát egyben az asszimiláció etnikai irányát is ismertnek tekintik: természetesnek vélik, hogy a vegyes házasságok emelkedő trendje a zsidóságnak elsősorban a magyarsághoz (és nem a többi magyarországi nemzetiséghez) való asszimilációját mutatja. A másik probléma, hogy a vegyes házasságok vizsgálatakor csak az izraelita házasodó népességet nézik, a többi felekezetet általában nem, i'gy a vegyes házasságok általános elterjedtségére mint társadalmi jelenségre csak utalásszerű, elszórt információkat nyújtanak. E a hiányosság miatt az sem tisztázott, hogy a vegyes házasság mely felekezeti csoportokra milyen mértékben volt jellemző, és hol helyezkedik el az izraelita népesség a vegyes házassági „rangsorban”. A Csehszlovákiához, Romániához, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolt területek magyarsághoz asszimilálódó zsidó népessége körében a két világháború közötti évtizedekben kötött vegyes házasságok esetében a puszta felekezeti adatok csak az izraelita és a nem izraelita vallásúak közötti házasságok gyakoriságát mutatják, nemzeti (nemzetiségi) arányát azonban nem. Ezekről a vegyes házasságokról - a házasuló felek nemzetiségi adatainak, vagy legalábbis a vizsgált terület (település, régió) nemzetiségi arányainak ismerete nélkül - csak a zsidó vallási tradíciók visszaszorulásának, a szekularizációnak, bizonyos társadalmi normák3 megváltozásának mértékére következtethetünk. A kikeresztelkedési, áttérési statisztikák teljes hiányában (ezeket ugyanis a Csehszlovák Statisztikai Hivatal nem gyűjtötte) a tényleges vegyes házasságok arányát az összes házasság közül még becsülni sem lehetséges.
