Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
68 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében tannyelvű gimnázium vesztesége négyszer-ötször akkora, mint a szlováké. Ezt a paradoxont - ti. hogy a magyar gimnáziumban való felülreprezentáltság az arányok radikális csökkenésével is együtt járhat, a következő táblázat segítségével kíséreltem meg feloldani: 9. táblázat: Izraelita vallású elsős gimnazisták megoszlása az oktatási nyelv szerint Tannyelv/ Mintaév szlovák májjyar összesen fö% fő % Fő % 1920/21 9 25,0 27 75,0 36 100,0 1925/26 57 67,9 27 32,1 84 100,0 1930/31 54 60,0 36 40,0 90 100,0 1935/36 65 76,4 20 23,6 85 100,0 Forrás: lásd 7. táblázat Az izraelita vallású gimnazisták „belső” arányai azt mutatják, hogy miközben a magyar tannyelvű gimnáziumba ugyan a népességen belüli arányukon felül iratkoztak be, többségükben a szlovák gimnáziumokat látogatták: ez azonban nem feltétlenül a természetes asszimiláció mutatója, hiszen ha az egy szlovák iskolára jutó létszámokat vesszük, azok jóval alatta maradnak a magyar gimnáziumbelieknek.29 A kassai 3-5 szlovák gimnáziummal szemben egy magyar gimnázium volt csak, amely helyszűkével és létszámkorlátozással működött, így a magyar, magyar zsidó kisebbségnek „matematikailag” nagyobb esélye volt a szlovák gimnáziumban való felvételre, mint a magyar tannyelvűben. További meghatározó körülmény volt, hogy az, aki a csehszlovákiai egyetemeken kívánt továbbtanulni, az a magyar gimnáziumi érettségivel hátrányos helyzetbe került a szlovák iskolákban érettségizettekkel szemben.30 Mindezek ellenére azt kell látnunk, hogy a kassai zsidóság magyar anyanyelvű, magyar identitású része szilárdan kitartott a magyar gimnázium mellett:
