Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
58 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében dóságot - elsősorban az ortodox hitközséget - a csehszlovák állam mint felekezetet anyagilag is támogatta: az ortodox elemi iskola a hitközség ráfordításai mellett ilyen állami támogatásból épült fel és működött. Az ortodox elemi iskola létrejöttével egy időben (1927) az egyik szlovák tannyelvű elemi iskolában (Martinovics utcai) az izraelita felekezetű hallgatók részére külön osztályokat nyitottak, vélhetően azért, hogy az iskola „versenyképességét” megőrizzék. 1921-ben a kassai izraelita hitközség női kereskedelmi tanfolyamot indított, amely 1938-ig működött magyar tannyelvű oktatással. Az izraelita vallású tanulók iskoláztatási stratégiáinak elemzésekor elsősorban - mint statisztikai adatbázist - az összes fellelhető tanintézmény beiratkozási naplóit dolgoztam fel. Ennek a munkának több korlátja is volt: egyrészt a csehszlovákiai kutatási körülmények nem tették lehetővé, hogy teljes, névkataszteres, a számítógépes feldolgozásra is alkalmas adatbázist hozzak létre, másrészt egyes tanintézmények levéltára megsemmisült, illetve elveszett, így az ezekről szerezhető információk csak közvetve - nem statisztikai pontossággal és más lelőhelyek adataiból - voltak rekonstruálhatók, amennyiben erre egyáltalán mód nyílt. Az adatbázis előállításakor az alábbi mintavételi szempontokat követtem: lehetőleg az összes elemi, polgári és gimnázium első évfolyamára beíratottak felekezeti, nemzetiségi adatainak és születési helyének felvétele az 1920/21-es, az 1925/26-os, az 1930/31-es és az 1935/36-os tanévben. Tehát négy mintaévben, meghatározott iskolatípusokban az első osztályos beiratkozottakra teljes körű mintán gyűjtöttem össze az iskoláztatási stratégiák elemzése szempontjából általam nélkülözhetetlennek ítélt alapadatokat. Ezekkel az adatokkal a fejezet elején feltett kérdés csak részben válaszolható meg. így például a felüliskoláztatás egyes mutatóira - egyetemi hallgatók felekezeti és nemzetiségi arányaira, stb. - csak szórványos össz-szlovákiai adatok állnak rendelkezésre. Nem volt célom teljes iskoláztatási statisztika előállítása, így ennek a dolgozatnak a keretei között nem vizsgálom a felüliskoláztatás egyes kvalitatív jellemzőit (iskolai tanulmányi eredmények, befejezett osztályok aránya az egyes felekezetek, il-
